Alternatív Gazdaság lexikon

Figyelem: Nem vagy bejelentkezve. Ha szerkesztesz, az IP-címed nyilvánosan látható lesz a laptörténetben. Ha bejelentkezel vagy regisztrálsz, a szerkesztéseid a felhasználónevedhez lesznek társítva, egyéb hasznos dolgok mellett.

A szerkesztés visszavonható. Ellenőrizd alább a változásokat, hogy valóban ezt szeretnéd-e tenni, majd tedd közzé a változtatásaidat a visszavonás véglegesítéséhez.

Aktuális változat A te változatod
1. sor: 1. sor:
Amikor arról beszélünk, hogy hogyan működne egy konkrét terület a [[Kommunizmus|kommunizmusban]], fontos leszögeznünk két dolgot. Az egyik, hogy csak a közeli jövőről mondhatunk bármi konkrétumot, tehát arról, hogy most vagy pl. 1-2 évtizeden belül egy győztes világforradalom mit eredményezne. A távoli jövőt még ötletek szintjén sem tudjuk felvázolni, hiszen olyan mértékben megváltoznak a termelőerők (pl. a mesterséges intelligencia fejlődése miatt), amit ma még elképzelni sem tudunk. Ez akkor is igaz, ha marad a [[kapitalizmus]], és akkor is, ha sikerül meghaladni, persze a két eset nagyon különböző irányt jelent a technológia fejlődésében és a kommunista eset még kevésbé előre látható, mint a kapitalista. Az anarchista/kommunista alapelvek persze világosak, de hogy ezek konkrétan hogyan valósulnak meg mondjuk száz év múlva, nem tudhatjuk... [[Fájl:Antikvarium.hu - Okonosztat.jpg|alt=Ökonosztáz könyvborító|bélyegkép|Tudományos kutatás, és publikációk]]
+
Amikor arról beszélünk, hogy hogyan működne egy konkrét terület a [[Kommunizmus|kommunizmusban]], fontos leszögeznünk két dolgot. Az egyik, hogy csak a közeli jövőről mondhatunk bármi konkrétumot, tehát arról, hogy most vagy pl. 1-2 évtizeden belül egy győztes világforradalom mit eredményezne. A távoli jövőt még ötletek szintjén sem tudjuk felvázolni, hiszen olyan mértékben megváltoznak a termelőerők (pl. a mesterséges intelligencia fejlődése miatt), amit ma még elképzelni sem tudunk. Ez akkor is igaz, ha marad a [[kapitalizmus]], és akkor is, ha sikerül meghaladni, persze a két eset nagyon különböző irányt jelent a technológia fejlődésében és a kommunista eset még kevésbé előre látható, mint a kapitalista. Az anarchista/kommunista alapelvek persze világosak, de hogy ezek konkrétan hogyan valósulnak meg mondjuk száz év múlva, nem tudhatjuk...
   
   
5. sor: 5. sor:
   
 
Itt jön be a másik pont: lehetnek ötleteink és elképzeléseink, de nem szabad, hogy ezeket szentírásként, dogmaként kezeljük. A kutatás bizonyos szempontból hasonlóan fog működni, mint most: emberek, ill. emberek csoportjai hálózatokba szerveződve, különböző eszközök (számítógépek, mérőberendezések) segítségével új elméleteket állítanak fel, új mérési eredményekre jutnak, ill. a régebbieket ellenőrzik, pontosítják, stb... A részleteket nem lehet előre látni, sok szempontból más lesz, mint ma, a kapitalizmusban. Ebben a pillanatban pl. még azt gondolom, hogy a kutatást végzők idejük egy részében fizikailag is egy helyre, egy épületbe fognak koncentrálódni (erre rá lehet írni, hogy X. kutatóintézet, de nem ez a lényeg), hogy hatékonyabban kooperáljanak és személyesen is meg tudják vitatni a problémákat, de az informatika és a távközlés fejlődésével lehet, hogy ez húsz év múlva egyáltalán nem lesz fontos.
 
Itt jön be a másik pont: lehetnek ötleteink és elképzeléseink, de nem szabad, hogy ezeket szentírásként, dogmaként kezeljük. A kutatás bizonyos szempontból hasonlóan fog működni, mint most: emberek, ill. emberek csoportjai hálózatokba szerveződve, különböző eszközök (számítógépek, mérőberendezések) segítségével új elméleteket állítanak fel, új mérési eredményekre jutnak, ill. a régebbieket ellenőrzik, pontosítják, stb... A részleteket nem lehet előre látni, sok szempontból más lesz, mint ma, a kapitalizmusban. Ebben a pillanatban pl. még azt gondolom, hogy a kutatást végzők idejük egy részében fizikailag is egy helyre, egy épületbe fognak koncentrálódni (erre rá lehet írni, hogy X. kutatóintézet, de nem ez a lényeg), hogy hatékonyabban kooperáljanak és személyesen is meg tudják vitatni a problémákat, de az informatika és a távközlés fejlődésével lehet, hogy ez húsz év múlva egyáltalán nem lesz fontos.
 
   
 
=== Lesz-e motivációja a tehetséges embereknek? ===
 
=== Lesz-e motivációja a tehetséges embereknek? ===
19. sor: 18. sor:
   
 
''Mennyiben lenne más a felsőoktatás és a kutatás kapcsolata, mint a jelenlegi rendszerben?''
 
''Mennyiben lenne más a felsőoktatás és a kutatás kapcsolata, mint a jelenlegi rendszerben?''
 
[[Fájl:Nyílt Forráskódú Gazdálkodás - Legyél Önellátó|bélyegkép|Önellátó közösségek projekt bemutatófilmje|200px]]
 
   
 
Amikor az egyetemi oktatás rendszere kialakult (több mint 100 éve), akkor az egyetemi tananyag színvonala nagyon közel állt a tudomány akkori élvonalához. Ma ez szinte csak a végzős évfolyamok néhány speciális tantárgyára vonatkozik. Az alsóbb évesek majdhogynem standardizált oktatást kapnak, amely rutinmunkává vált és felőrli az egyetemi oktatók jelentős részének az energiáit. A rendszer rugalmatlansága miatt az óraterheléstől tipikusan igen nehéz megszabadulni. A kutatóintézetekben meg van, hogy épp az ellenkező előjelű a probléma: túl kevés a fiatal és az áporodott légkörben betokosodnak a kutatók. Ami viszonylag új fejlemény, a neoliberalizmus térnyerése óta az állami kutatóhelyekre is egyre jobban behatolnak a tőkés vállalatok és persze nem az emberiség jövője miatti aggodalomból, hanem konkrét profit érdekekből. Tehát egyértelmű, hogy az oktatás teljesen más, sokkal kevésbé elidegenedettebb formában fog működni. Ez most azért mellékszál, mert az oktatás kritikájáról és jelenleg katasztrofális hatékonyságáról máshol írtunk.
 
Amikor az egyetemi oktatás rendszere kialakult (több mint 100 éve), akkor az egyetemi tananyag színvonala nagyon közel állt a tudomány akkori élvonalához. Ma ez szinte csak a végzős évfolyamok néhány speciális tantárgyára vonatkozik. Az alsóbb évesek majdhogynem standardizált oktatást kapnak, amely rutinmunkává vált és felőrli az egyetemi oktatók jelentős részének az energiáit. A rendszer rugalmatlansága miatt az óraterheléstől tipikusan igen nehéz megszabadulni. A kutatóintézetekben meg van, hogy épp az ellenkező előjelű a probléma: túl kevés a fiatal és az áporodott légkörben betokosodnak a kutatók. Ami viszonylag új fejlemény, a neoliberalizmus térnyerése óta az állami kutatóhelyekre is egyre jobban behatolnak a tőkés vállalatok és persze nem az emberiség jövője miatti aggodalomból, hanem konkrét profit érdekekből. Tehát egyértelmű, hogy az oktatás teljesen más, sokkal kevésbé elidegenedettebb formában fog működni. Ez most azért mellékszál, mert az oktatás kritikájáról és jelenleg katasztrofális hatékonyságáról máshol írtunk.
35. sor: 32. sor:
   
 
Akit ma lustának bélyegeznek, azok többsége csak abban „lusta”, ami nem érdekli, amit nem szeret csinálni, de amit mégis rá akarnak kényszeríteni. Egy kisebbségük pedig lelkibeteg, pl. depressziós, aminek szintén társadalmi okai vannak. Tehát nem szabad elfelejteni: '''alapjaiban más társadalmi viszonyok között teljesen más lesz a személyiségszocializáció.''' Például az elidegenedett, tekintélyelvű nevelési módszerek, a családon belüli erőszak és az ezek miatt kialakult szorongások nagy mértékben csökkentik a gyerekkori és később a felnőttkori kreativitást, rontják a memóriát, hozzájárulnak a depresszió és egyéb lelki problémák kialakulásához. Ahogy azt az emberi természetről szóló cikkünkben is kifejtettük, tarthatatlan az a feltételezés, hogy az ember természeténél fogva lusta, önző és csak akkor tesz bármi jót, pl. akkor tanul vagy alkot, ha kényszerítik rá. Épp ellenkezőleg, azt gondoljuk, hogy a szabad személyiségfejlődés által az emberek általában sokoldalúan képzettek lesznek, már csak azért is, mert unalmas mindig ugyanazzal foglalkozni. Tehát a "profi" tudományos kutatók, fejlesztőmérnökök és a többi ember között nem lesz olyan éles határvonal, mint ma, szinte bárki beletanulhat és besegíthet majd a kutatási tevékenységek egy jelentős részébe.
 
Akit ma lustának bélyegeznek, azok többsége csak abban „lusta”, ami nem érdekli, amit nem szeret csinálni, de amit mégis rá akarnak kényszeríteni. Egy kisebbségük pedig lelkibeteg, pl. depressziós, aminek szintén társadalmi okai vannak. Tehát nem szabad elfelejteni: '''alapjaiban más társadalmi viszonyok között teljesen más lesz a személyiségszocializáció.''' Például az elidegenedett, tekintélyelvű nevelési módszerek, a családon belüli erőszak és az ezek miatt kialakult szorongások nagy mértékben csökkentik a gyerekkori és később a felnőttkori kreativitást, rontják a memóriát, hozzájárulnak a depresszió és egyéb lelki problémák kialakulásához. Ahogy azt az emberi természetről szóló cikkünkben is kifejtettük, tarthatatlan az a feltételezés, hogy az ember természeténél fogva lusta, önző és csak akkor tesz bármi jót, pl. akkor tanul vagy alkot, ha kényszerítik rá. Épp ellenkezőleg, azt gondoljuk, hogy a szabad személyiségfejlődés által az emberek általában sokoldalúan képzettek lesznek, már csak azért is, mert unalmas mindig ugyanazzal foglalkozni. Tehát a "profi" tudományos kutatók, fejlesztőmérnökök és a többi ember között nem lesz olyan éles határvonal, mint ma, szinte bárki beletanulhat és besegíthet majd a kutatási tevékenységek egy jelentős részébe.
 
   
 
=== Egy „átlagember” majd szerves kémiával vagy differenciálgeometriával fog foglalkozni? ===
 
=== Egy „átlagember” majd szerves kémiával vagy differenciálgeometriával fog foglalkozni? ===
51. sor: 47. sor:
   
 
Ez igaz, de ott meg krónikus forráshiányban szenvednek (persze egyes területek és kiemelt projektek, pl. a hadiipar kivételével). A szűk forrásokat pedig többnyire pályázatok útján lehet megszerezni. Sokszor nem csak a méregdrága berendezésekre kell pályázni, hanem konferenciák költségére vagy akár a kutatók és a segédszemélyzet fizetésére is. A pályázatok elkészítése, a zárójelentések megírása és általában a bürokratikus adminisztráció rengeteg időt elvesz nem csak a konkrét kutatástól, hanem pl. attól is, hogy a professzor a doktoranduszaival foglalkozzon vagy éppen használható jegyzeteket, könyveket írjon.
 
Ez igaz, de ott meg krónikus forráshiányban szenvednek (persze egyes területek és kiemelt projektek, pl. a hadiipar kivételével). A szűk forrásokat pedig többnyire pályázatok útján lehet megszerezni. Sokszor nem csak a méregdrága berendezésekre kell pályázni, hanem konferenciák költségére vagy akár a kutatók és a segédszemélyzet fizetésére is. A pályázatok elkészítése, a zárójelentések megírása és általában a bürokratikus adminisztráció rengeteg időt elvesz nem csak a konkrét kutatástól, hanem pl. attól is, hogy a professzor a doktoranduszaival foglalkozzon vagy éppen használható jegyzeteket, könyveket írjon.
 
   
 
=== Kinek a kutatását támogassuk? ===
 
=== Kinek a kutatását támogassuk? ===
77. sor: 72. sor:
   
 
Nem kell a professzorokat félteni, majd kitalálnak valamiféle "felvételi felmérést", amelyen keresztül eldönthetik, hogy ki az, akivel érdemesnek tartják az együttműködést.
 
Nem kell a professzorokat félteni, majd kitalálnak valamiféle "felvételi felmérést", amelyen keresztül eldönthetik, hogy ki az, akivel érdemesnek tartják az együttműködést.
 
   
 
=== Giga-projektek? ===
 
=== Giga-projektek? ===
95. sor: 89. sor:
   
 
A legabszurdabb terület, ahol a leglátványosabban megmutatkozik a rendszer perverzitása, az informatika. A legális és illegális szoftverfejlesztők a kapitalizmus logikája által kitermelt feladatokat végeznek, amelyek közül igen sok senki boldogulását és kényelmét sem szolgálja: vírusok és vírusirtók létrehozása, spam-szűrők, titkosítás, másolásvédelem...
 
A legabszurdabb terület, ahol a leglátványosabban megmutatkozik a rendszer perverzitása, az informatika. A legális és illegális szoftverfejlesztők a kapitalizmus logikája által kitermelt feladatokat végeznek, amelyek közül igen sok senki boldogulását és kényelmét sem szolgálja: vírusok és vírusirtók létrehozása, spam-szűrők, titkosítás, másolásvédelem...
  +
 
=== Ha rosszindulatú szándék jelenik meg? ===
   
 
''Valamilyen szinten ezek szükségszerűek. Nem lehet olyan társadalmat létrehozni, ahol soha semmilyen rosszindulatú szándék nem jelenik meg!''
 
''Valamilyen szinten ezek szükségszerűek. Nem lehet olyan társadalmat létrehozni, ahol soha semmilyen rosszindulatú szándék nem jelenik meg!''
 
 
=== Ha rosszindulatú szándék jelenik meg? ===
 
   
 
A kérdés az, hogy a rosszindulat alkalomszintű egyéni kihágás, vagy pedig bele van kódolva a rendszerbe és ez által szükségszerű és rendszeres. Az osztálytársadalmakban, ahol az embereket anyagi érdekeik szembeállítják egymással, teljesen általános, hogy emberek csoportjai kölcsönösen azon dolgoznak, hogyan játsszák ki a másikat. Attól a szinttől kezdve, hogy áruházakból csokit lopnak, azon keresztül, hogy vasúti kábeleket "hasznosítanak újra", egészen odáig, hogy bankot rabolnak, míg mások (biztonsági őrök, felszerelve újabb és újabb berendezésekkel) ezt próbálják megakadályozni. Tehát a táradalom erőforrásai egyre nagyobb részét a tulajdon megszerzésére és védelmére, a tulajdonjogokat megsértők felkutatására, megbüntetésére stb. pazarolja el, nem pedig a társadalmat alkotó egyének jólétének, boldogságának biztosítására. Ahogy a termelőerők túlfejlődnek a termelési viszonyokon, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá ez a tendencia. A kutatás-fejlesztés területén persze elsősorban a szellemi tulajdonjogok, szabadalmak stb. jelentenek problémát. Az informatika esetén már azok is észreveszik ezt, akik amúgy távolról sem kommunisták.
 
A kérdés az, hogy a rosszindulat alkalomszintű egyéni kihágás, vagy pedig bele van kódolva a rendszerbe és ez által szükségszerű és rendszeres. Az osztálytársadalmakban, ahol az embereket anyagi érdekeik szembeállítják egymással, teljesen általános, hogy emberek csoportjai kölcsönösen azon dolgoznak, hogyan játsszák ki a másikat. Attól a szinttől kezdve, hogy áruházakból csokit lopnak, azon keresztül, hogy vasúti kábeleket "hasznosítanak újra", egészen odáig, hogy bankot rabolnak, míg mások (biztonsági őrök, felszerelve újabb és újabb berendezésekkel) ezt próbálják megakadályozni. Tehát a táradalom erőforrásai egyre nagyobb részét a tulajdon megszerzésére és védelmére, a tulajdonjogokat megsértők felkutatására, megbüntetésére stb. pazarolja el, nem pedig a társadalmat alkotó egyének jólétének, boldogságának biztosítására. Ahogy a termelőerők túlfejlődnek a termelési viszonyokon, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá ez a tendencia. A kutatás-fejlesztés területén persze elsősorban a szellemi tulajdonjogok, szabadalmak stb. jelentenek problémát. Az informatika esetén már azok is észreveszik ezt, akik amúgy távolról sem kommunisták.
113. sor: 106. sor:
   
 
Előbb-utóbb a tömegek számára is nyilvánvaló lesz, hogy pusztán a jelenlegi életszínvonalunk fenntartása is megköveteli a kapitalizmus meghaladását. A feladatunk nem csak az, hogy ezt a felismerés terjedését elősegítsük, hanem az is, hogy rámutassunk arra, hogy nemcsak kívánatos, hanem lehetséges is a kommunista társadalom megvalósítása.
 
Előbb-utóbb a tömegek számára is nyilvánvaló lesz, hogy pusztán a jelenlegi életszínvonalunk fenntartása is megköveteli a kapitalizmus meghaladását. A feladatunk nem csak az, hogy ezt a felismerés terjedését elősegítsük, hanem az is, hogy rámutassunk arra, hogy nemcsak kívánatos, hanem lehetséges is a kommunista társadalom megvalósítása.
 
=== Kapcsolódó témák ===
 
* [[Nyílt forráskódú termékfejlesztés]]
 
* [[Találékonyság]]
 
* [[Szellemi termelés piaci körülmények között - informatikai megoldási javaslat]]
 
* [[Szellemi termék]], [[Szabadalom]]
 
   
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==

Please note that all contributions to the Alternatív Gazdaság lexikon are considered to be released under the CC-BY-SA

Mégse Szerkesztési segítség (új ablakban nyílik meg)