Minden olyan településen, ahol a képviseleti demokrácia továbbfejlődik egy komplex részvételi közösség és részvételi demokrácia programmá, ott központi elem a magisztrátusok létrejötte. A település szintű részvételi demokrácia jelenlegi új csúcsintézménye: a Magisztrátus.
Az helyi Magisztrátus döntéshozó rendszer felépítése
A részvételi demokrácia intézményesítésének Magyarországon is kész a programja. Először is az utcaközösség által egyenként választott civil képviselők létrehozzák a saját civil fórumukat. A helyi civil szervezetek képviselői szintén megszervezik saját községi/városi koordináló testületüket és képviselőket választanak. Az önkormányzati testület változatlanul hivatalban marad és ellátja minden törvényileg szabályozott feladatát. A szintén helyi cégek, vállalkozások (gazdasági társaságok) szintén választanak képviselőket. Végül a településen működő egyházak is delegálják képviselőiket. A különböző társadalmi képviseletek aztán megszervezik a „csúcsszervezetet”, amely a Magisztrátus nevet kapja. Ez tekinthető helyi parlamentnek is, miközben a helyi polgármesteri hivatal felfogható helyi kormánynak is. Ám egyik sem teljesen ez, de még nem lehet tudni, hogy igazán mi lesz. Annyi bizonyos, hogy a részvételi demokrácia akkor lesz teljes és tényleges, amikor az e-önkormányzás és e-közigazgatás kifejlődik, hiszen attól kezdve a Magisztrátus bármilyen kérdésben bármikor digitális népszavazást is tarthat.
A Magisztrátus szerepei
- Társadalmi szervezet, amely a nagyközség minden polgárát és intézményét képviseli és koordinálja;
- Információ- és tudásközpont, amely a tervezéshez, a döntésekhez és a végrehajtásokhoz szellemi hátteret teremt;
- A helyi jövőkép alkotója, amely kidolgozza, és folyamatosan továbbfejleszti a település stratégiáját;
- A település lelki központja, amely az embereknek hitet és erőt kínál a közös feladatok elvégzéséhez;
- Ez azonban még nem minden. A Magisztrátus az új demokráciamodell műhelye, amely a települési-közösségi együttműködésben közvetlen részvételi lehetőséget teremt, hatod-felől a helyi társadalmi tudat tudatos formálója, amely a helyi polgárok és családok számára új tudást és új tudatot kínál;
- A Magisztrátus azonban ennél több, mindenekelőtt lelki-erkölcsi intézmény.
A jövő ugyanis nem azon múlik elsődlegesen, hogy a nagyközség mire és mennyi forráshoz jut, hanem inkább azon, hogy milyen tudattal éli meg a jelent - és milyen új szellemű, új világot teremtő változások mellett voksol.
Forrás
- Sárosdi Magisztrátus 2012
- a Magisztrátus bemutatkozik a helyi önkormányzatnak - jegyzőkönyv - 2012 márc. 8.