Alternatív Gazdaság lexikon
(Új oldal, tartalma: „Minden olyan településen, ahol a képviseleti demokrácia továbbfejlődik egy komplex '''részvételi közösség és részvételi demokrácia''' programmá, ott kö…”)
Címke: sourceedit
 
 
(8 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Minden olyan településen, ahol a képviseleti demokrácia továbbfejlődik egy komplex '''részvételi közösség és részvételi demokrácia''' programmá, ott központi elem a magisztrátusok létrejötte. A település szintű részvételi demokrácia jelenlegi új csúcsintézménye: a Magisztrátus.
+
Minden olyan településen, ahol a képviseleti demokrácia továbbfejlődik egy komplex '''részvételi közösség és részvételi demokrácia''' programmá, ott központi elem a magisztrátusok létrejötte. A település szintű részvételi demokrácia jelenlegi új csúcsintézménye: a [[Magisztrátus]].
   
 
== Az helyi Magisztrátus döntéshozó rendszer felépítése ==
 
== Az helyi Magisztrátus döntéshozó rendszer felépítése ==
A részvételi demokrácia intézményesítésének Magyarországon is kész a programja. Először is az utcaközösség által egyenként választott civil képviselők létrehozzák a saját civil fórumukat. A helyi civil szervezetek képviselői szintén megszervezik saját községi/városi koordináló testületüket és képviselőket választanak. Az önkormányzati testület változatlanul hivatalban marad és ellátja minden törvényileg szabályozott feladatát. A szintén helyi cégek, vállalkozások (gazdasági társaságok) szintén választanak képviselőket. Végül a településen működő egyházak is delegálják képviselőiket. A különböző társadalmi képviseletek aztán megszervezik a „csúcsszervezetet”, amely a Magisztrátus nevet kapja. Ez tekinthető helyi parlamentnek is, miközben a helyi polgármesteri hivatal felfogható helyi kormánynak is. Ám egyik sem teljesen ez, de még nem lehet tudni, hogy igazán mi lesz. Annyi bizonyos, hogy a részvételi demokrácia akkor lesz teljes és tényleges, amikor az e-önkormányzás és e-közigazgatás kifejlődik, hiszen attól kezdve a Magisztrátus bármilyen kérdésben bármikor digitális népszavazást is tarthat.
+
A részvételi demokrácia intézményesítésének Magyarországon is kész a programja. Először is az [[szomszédság|utcaközösség]] által egyenként választott civil képviselők létrehozzák a saját civil fórumukat. A helyi civil szervezetek képviselői szintén megszervezik saját községi/városi koordináló testületüket és képviselőket választanak. Az önkormányzati testület változatlanul hivatalban marad és ellátja minden törvényileg szabályozott feladatát. A szintén helyi cégek, vállalkozások (gazdasági társaságok) szintén választanak képviselőket. Végül a településen működő egyházak is delegálják képviselőiket. A különböző társadalmi képviseletek aztán megszervezik a „csúcsszervezetet”, amely a Magisztrátus nevet kapja. Ez tekinthető helyi parlamentnek is, miközben a helyi polgármesteri hivatal felfogható helyi kormánynak is. Ám egyik sem teljesen ez, de még nem lehet tudni, hogy igazán mi lesz. Annyi bizonyos, hogy a részvételi demokrácia akkor lesz teljes és tényleges, amikor az e-önkormányzás és e-közigazgatás kifejlődik, hiszen attól kezdve a Magisztrátus bármilyen kérdésben bármikor digitális népszavazást is tarthat.
  +
  +
== Célok ==
  +
*Célunk az érdekeiket érvényesíteni kevésbé tudó, társadalmi csoportok összefogása, beilleszkedésük elősegítése, hogy ezáltal felzárkózzanak a civil társadalomhoz és erősítsék a helyi társadalom aktivitását.
  +
  +
*Célunk továbbá, a társadalom olyan szintű összefogása, amellyel a társadalom minden egyes tagja érvényt tud szerezni érdekeinek és lehetőséget ad a társadalom minden egyes tagjának az érdekérvényesítéséhez.
  +
  +
*A tagok utcaközösségekbe tömörülve tudják a saját és a helyi érdekeiknek érvényt szerezni, a magisztrátuson keresztül formálni a helyi jövőképet, biztosítani a fejlődést, összefoglalva javítani tudja az életminőségét önmagának és a társadalom minden egyes tagjának.
  +
  +
*Az utcaközösségekhez, a magisztrátushoz való csatlakozás kötelezettséget nem, de feladatot jelent, hiszen a tagok együttes hitéből, szorgalmából és tudásából kell a helyi közösség jövőképét megalkotni.
   
 
== A Magisztrátus szerepei ==
 
== A Magisztrátus szerepei ==
# egyfelől társadalmi szervezet, amely a nagyközség minden polgárát és intézményét képviseli és koordinálja,
+
# Társadalmi szervezet, amely a nagyközség minden polgárát és intézményét képviseli és koordinálja;
# másfelől információ- és tudásközpont, amely a tervezéshez, a döntésekhez és a végrehajtásokhoz szellemi hátteret teremt,
+
# Információ- és tudásközpont, amely a tervezéshez, a döntésekhez és a végrehajtásokhoz szellemi hátteret teremt;
# harmad-felől a helyi jövőkép alkotója, amely kidolgozza, és folyamatosan továbbfejleszti a település stratégiáját,
+
# A helyi jövőkép alkotója, amely kidolgozza, és folyamatosan továbbfejleszti a település stratégiáját;
  +
# [[Helyi gazdaság]] erősítése.
# negyed-felől a település lelki központja, amely az embereknek hitet és erőt kínál a közös feladatok elvégzéséhez.
 
# Ez azonban még nem minden. A Magisztrátus ötöd-felől mint jeleztük – az új demokráciamodell műhelye, amely a települési-közösségi együttműködésben közvetlen részvételi lehetőséget teremt, hatod-felől a helyi társadalmi tudat tudatos formálója, amely a helyi polgárok és családok számára új tudást és új tudatot kínál.
+
# Ez azonban még nem minden. A Magisztrátus az [[demokrácia technikák|új demokráciamodell]] műhelye, amely a települési-közösségi együttműködésben közvetlen részvételi lehetőséget teremt, hatod-felől a helyi társadalmi tudat tudatos formálója, amely a helyi polgárok és családok számára új tudást és új tudatot kínál;
# A Magisztrátus azonban ennél több, mindenekelőtt [[Emberi értékek|lelki-erkölcsi]] intézmény.
+
# A település lelki központja, amely az embereknek hitet és erőt kínál a közös feladatok elvégzéséhez, [[Emberi értékek|lelki-erkölcsi]] intézmény;
   
 
A jövő ugyanis nem azon múlik elsődlegesen, hogy a nagyközség mire és mennyi forráshoz jut, hanem inkább azon, hogy milyen tudattal éli meg a jelent - és milyen új szellemű, új világot teremtő változások mellett voksol.
 
A jövő ugyanis nem azon múlik elsődlegesen, hogy a nagyközség mire és mennyi forráshoz jut, hanem inkább azon, hogy milyen tudattal éli meg a jelent - és milyen új szellemű, új világot teremtő változások mellett voksol.
   
  +
== Megjegyzések, kiegészítések ==
  +
* [[Közösségi pénz]] tervezet: A három Dél-Fejér megyei kistérség számára elkészült egy közös helyi közösségi pénz bevezetésének elképzelése és születőben van a konkrét megvalósítás forgatókönyve. [http://www.sarosdimagisztratus.eoldal.hu/cikkek/helyi-kozossegi-penz.html]
  +
* [http://www.sarosdimagisztratus.eoldal.hu/cikkek/helyi-onellato-elelmiszertermeloi-szakcsoport/bejegyzesek/hoesz--vissza-az-onfenntartashoz....html Helyi Önellátó Élelmiszer termelői Szakcsoport (HÖÉSZ)]
   
== Forrás ==
+
== Forrás, megjegyzések ==
* [http://www.sarosdimagisztratus.eoldal.hu/cikkek/magisztratus/bevezeto/] 2012
+
* [http://www.sarosdimagisztratus.eoldal.hu/cikkek/magisztratus/bevezeto/ Sárosdi Magisztrátus ] 2012
 
* [http://www.sarosd.hu/hird/2012/2012.marcius8.pdf a Magisztrátus bemutatkozik a helyi önkormányzatnak - jegyzőkönyv] - 2012 márc. 8.
 
* [http://www.sarosd.hu/hird/2012/2012.marcius8.pdf a Magisztrátus bemutatkozik a helyi önkormányzatnak - jegyzőkönyv] - 2012 márc. 8.
  +
* Nemzetközi példák: - [[Bölcs „laikusok”|polgári tanácsok alkalmazása]]
*
 
 
[[Kategória:Demokrácia]]
 
[[Kategória:Demokrácia]]

A lap jelenlegi, 2020. május 12., 20:28-kori változata

Minden olyan településen, ahol a képviseleti demokrácia továbbfejlődik egy komplex részvételi közösség és részvételi demokrácia programmá, ott központi elem a magisztrátusok létrejötte. A település szintű részvételi demokrácia jelenlegi új csúcsintézménye: a Magisztrátus.

Az helyi Magisztrátus döntéshozó rendszer felépítése[]

A részvételi demokrácia intézményesítésének Magyarországon is kész a programja. Először is az utcaközösség által egyenként választott civil képviselők létrehozzák a saját civil fórumukat. A helyi civil szervezetek képviselői szintén megszervezik saját községi/városi koordináló testületüket és képviselőket választanak. Az önkormányzati testület változatlanul hivatalban marad és ellátja minden törvényileg szabályozott feladatát. A szintén helyi cégek, vállalkozások (gazdasági társaságok) szintén választanak képviselőket. Végül a településen működő egyházak is delegálják képviselőiket. A különböző társadalmi képviseletek aztán megszervezik a „csúcsszervezetet”, amely a Magisztrátus nevet kapja. Ez tekinthető helyi parlamentnek is, miközben a helyi polgármesteri hivatal felfogható helyi kormánynak is. Ám egyik sem teljesen ez, de még nem lehet tudni, hogy igazán mi lesz. Annyi bizonyos, hogy a részvételi demokrácia akkor lesz teljes és tényleges, amikor az e-önkormányzás és e-közigazgatás kifejlődik, hiszen attól kezdve a Magisztrátus bármilyen kérdésben bármikor digitális népszavazást is tarthat.

Célok[]

  • Célunk az érdekeiket érvényesíteni kevésbé tudó, társadalmi csoportok összefogása, beilleszkedésük elősegítése, hogy ezáltal felzárkózzanak a civil társadalomhoz és erősítsék a helyi társadalom aktivitását.
  • Célunk továbbá, a társadalom olyan szintű összefogása, amellyel a társadalom minden egyes tagja érvényt tud szerezni érdekeinek és lehetőséget ad a társadalom minden egyes tagjának az érdekérvényesítéséhez.
  • A tagok utcaközösségekbe tömörülve tudják a saját és a helyi érdekeiknek érvényt szerezni, a magisztrátuson keresztül formálni a helyi jövőképet, biztosítani a fejlődést, összefoglalva javítani tudja az életminőségét önmagának és a társadalom minden egyes tagjának.
  • Az utcaközösségekhez, a magisztrátushoz való csatlakozás kötelezettséget nem, de feladatot jelent, hiszen a tagok együttes hitéből, szorgalmából és tudásából kell a helyi közösség jövőképét megalkotni.

A Magisztrátus szerepei[]

  1. Társadalmi szervezet, amely a nagyközség minden polgárát és intézményét képviseli és koordinálja;
  2. Információ- és tudásközpont, amely a tervezéshez, a döntésekhez és a végrehajtásokhoz szellemi hátteret teremt;
  3. A helyi jövőkép alkotója, amely kidolgozza, és folyamatosan továbbfejleszti a település stratégiáját;
  4. Helyi gazdaság erősítése.
  5. Ez azonban még nem minden. A Magisztrátus az új demokráciamodell műhelye, amely a települési-közösségi együttműködésben közvetlen részvételi lehetőséget teremt, hatod-felől a helyi társadalmi tudat tudatos formálója, amely a helyi polgárok és családok számára új tudást és új tudatot kínál;
  6. A település lelki központja, amely az embereknek hitet és erőt kínál a közös feladatok elvégzéséhez, lelki-erkölcsi intézmény;

A jövő ugyanis nem azon múlik elsődlegesen, hogy a nagyközség mire és mennyi forráshoz jut, hanem inkább azon, hogy milyen tudattal éli meg a jelent - és milyen új szellemű, új világot teremtő változások mellett voksol.

Megjegyzések, kiegészítések[]

Forrás, megjegyzések[]