Alternatív Gazdaság lexikon
Címke: sourceedit
3. sor: 3. sor:
 
== Az helyi Magisztrátus döntéshozó rendszer felépítése ==
 
== Az helyi Magisztrátus döntéshozó rendszer felépítése ==
 
A részvételi demokrácia intézményesítésének Magyarországon is kész a programja. Először is az [[szomszédság|utcaközösség]] által egyenként választott civil képviselők létrehozzák a saját civil fórumukat. A helyi civil szervezetek képviselői szintén megszervezik saját községi/városi koordináló testületüket és képviselőket választanak. Az önkormányzati testület változatlanul hivatalban marad és ellátja minden törvényileg szabályozott feladatát. A szintén helyi cégek, vállalkozások (gazdasági társaságok) szintén választanak képviselőket. Végül a településen működő egyházak is delegálják képviselőiket. A különböző társadalmi képviseletek aztán megszervezik a „csúcsszervezetet”, amely a Magisztrátus nevet kapja. Ez tekinthető helyi parlamentnek is, miközben a helyi polgármesteri hivatal felfogható helyi kormánynak is. Ám egyik sem teljesen ez, de még nem lehet tudni, hogy igazán mi lesz. Annyi bizonyos, hogy a részvételi demokrácia akkor lesz teljes és tényleges, amikor az e-önkormányzás és e-közigazgatás kifejlődik, hiszen attól kezdve a Magisztrátus bármilyen kérdésben bármikor digitális népszavazást is tarthat.
 
A részvételi demokrácia intézményesítésének Magyarországon is kész a programja. Először is az [[szomszédság|utcaközösség]] által egyenként választott civil képviselők létrehozzák a saját civil fórumukat. A helyi civil szervezetek képviselői szintén megszervezik saját községi/városi koordináló testületüket és képviselőket választanak. Az önkormányzati testület változatlanul hivatalban marad és ellátja minden törvényileg szabályozott feladatát. A szintén helyi cégek, vállalkozások (gazdasági társaságok) szintén választanak képviselőket. Végül a településen működő egyházak is delegálják képviselőiket. A különböző társadalmi képviseletek aztán megszervezik a „csúcsszervezetet”, amely a Magisztrátus nevet kapja. Ez tekinthető helyi parlamentnek is, miközben a helyi polgármesteri hivatal felfogható helyi kormánynak is. Ám egyik sem teljesen ez, de még nem lehet tudni, hogy igazán mi lesz. Annyi bizonyos, hogy a részvételi demokrácia akkor lesz teljes és tényleges, amikor az e-önkormányzás és e-közigazgatás kifejlődik, hiszen attól kezdve a Magisztrátus bármilyen kérdésben bármikor digitális népszavazást is tarthat.
  +
  +
== Célok ==
  +
*Célunk az érdekeiket érvényesíteni kevésbé tudó, társadalmi csoportok összefogása, beilleszkedésük elősegítése, hogy ezáltal felzárkózzanak a civil társadalomhoz és erősítsék a helyi társadalom aktivitását.
  +
  +
*Célunk továbbá, a társadalom olyan szintű összefogása, amellyel a társadalom minden egyes tagja érvényt tud szerezni érdekeinek és lehetőséget ad a társadalom minden egyes tagjának az érdekérvényesítéséhez.
  +
  +
*A tagok utcaközösségekbe tömörülve tudják a saját és a helyi érdekeiknek érvényt szerezni, a magisztrátuson keresztül formálni a helyi jövőképet, biztosítani a fejlődést, összefoglalva javítani tudja az életminőségét önmagának és a társadalom minden egyes tagjának.
  +
  +
*Az utcaközösségekhez, a magisztrátushoz való csatlakozás kötelezettséget nem, de feladatot jelent, hiszen a tagok együttes hitéből, szorgalmából és tudásából kell a helyi közösség jövőképét megalkotni.
   
 
== A Magisztrátus szerepei ==
 
== A Magisztrátus szerepei ==

A lap 2019. január 29., 14:19-kori változata

Minden olyan településen, ahol a képviseleti demokrácia továbbfejlődik egy komplex részvételi közösség és részvételi demokrácia programmá, ott központi elem a magisztrátusok létrejötte. A település szintű részvételi demokrácia jelenlegi új csúcsintézménye: a Magisztrátus.

Az helyi Magisztrátus döntéshozó rendszer felépítése

A részvételi demokrácia intézményesítésének Magyarországon is kész a programja. Először is az utcaközösség által egyenként választott civil képviselők létrehozzák a saját civil fórumukat. A helyi civil szervezetek képviselői szintén megszervezik saját községi/városi koordináló testületüket és képviselőket választanak. Az önkormányzati testület változatlanul hivatalban marad és ellátja minden törvényileg szabályozott feladatát. A szintén helyi cégek, vállalkozások (gazdasági társaságok) szintén választanak képviselőket. Végül a településen működő egyházak is delegálják képviselőiket. A különböző társadalmi képviseletek aztán megszervezik a „csúcsszervezetet”, amely a Magisztrátus nevet kapja. Ez tekinthető helyi parlamentnek is, miközben a helyi polgármesteri hivatal felfogható helyi kormánynak is. Ám egyik sem teljesen ez, de még nem lehet tudni, hogy igazán mi lesz. Annyi bizonyos, hogy a részvételi demokrácia akkor lesz teljes és tényleges, amikor az e-önkormányzás és e-közigazgatás kifejlődik, hiszen attól kezdve a Magisztrátus bármilyen kérdésben bármikor digitális népszavazást is tarthat.

Célok

  • Célunk az érdekeiket érvényesíteni kevésbé tudó, társadalmi csoportok összefogása, beilleszkedésük elősegítése, hogy ezáltal felzárkózzanak a civil társadalomhoz és erősítsék a helyi társadalom aktivitását.
  • Célunk továbbá, a társadalom olyan szintű összefogása, amellyel a társadalom minden egyes tagja érvényt tud szerezni érdekeinek és lehetőséget ad a társadalom minden egyes tagjának az érdekérvényesítéséhez.
  • A tagok utcaközösségekbe tömörülve tudják a saját és a helyi érdekeiknek érvényt szerezni, a magisztrátuson keresztül formálni a helyi jövőképet, biztosítani a fejlődést, összefoglalva javítani tudja az életminőségét önmagának és a társadalom minden egyes tagjának.
  • Az utcaközösségekhez, a magisztrátushoz való csatlakozás kötelezettséget nem, de feladatot jelent, hiszen a tagok együttes hitéből, szorgalmából és tudásából kell a helyi közösség jövőképét megalkotni.

A Magisztrátus szerepei

  1. Társadalmi szervezet, amely a nagyközség minden polgárát és intézményét képviseli és koordinálja;
  2. Információ- és tudásközpont, amely a tervezéshez, a döntésekhez és a végrehajtásokhoz szellemi hátteret teremt;
  3. A helyi jövőkép alkotója, amely kidolgozza, és folyamatosan továbbfejleszti a település stratégiáját;
  4. Helyi gazdaság erősítése.
  5. Ez azonban még nem minden. A Magisztrátus az új demokráciamodell műhelye, amely a települési-közösségi együttműködésben közvetlen részvételi lehetőséget teremt, hatod-felől a helyi társadalmi tudat tudatos formálója, amely a helyi polgárok és családok számára új tudást és új tudatot kínál;
  6. A település lelki központja, amely az embereknek hitet és erőt kínál a közös feladatok elvégzéséhez, lelki-erkölcsi intézmény;

A jövő ugyanis nem azon múlik elsődlegesen, hogy a nagyközség mire és mennyi forráshoz jut, hanem inkább azon, hogy milyen tudattal éli meg a jelent - és milyen új szellemű, új világot teremtő változások mellett voksol.

Megjegyzések, kiegészítések

Forrás, megjegyzések