| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== A rendszerelmélet lényege == |
== A rendszerelmélet lényege == |
||
| − | A rendszer olyan egész, amelyben az összetettsége magasabb, mint az alkotórészek összetettsége, ezáltal a rendszer az alkotóitól eltérő, saját tulajdonságokkal írható le. A rendszerek a halmazoktól eltérően az elemek megújuló képességet és kooperáló viselkedést mutatnak. |
+ | A rendszer olyan egész, amelyben [[szinergia]] jelenik meg, vagyis az összetettsége magasabb, mint az alkotórészek összetettsége, ezáltal a rendszer az alkotóitól eltérő, saját tulajdonságokkal írható le. A rendszerek a halmazoktól eltérően az elemek megújuló képességet és kooperáló viselkedést mutatnak. |
A rendszerelmélet két alapvető célt fogalmaz meg: egyrészt a rendszer egy pillanatnyi, statikus egyensúlyi állapotát (integritás) kívánja meghatározni, leírni, másrészt pedig az egyik állapotból a másikba való átalakulás folyamatáról, törvényeiről próbál meg képet adni. (Boudon, 1999). A rendszerelmélet a jelenségek rendszerképként való megjelenítésével, a rendszerek szerkezetének és viselkedésmódjainak értelmezésével és tipizálásával, mindezek modellezésével foglalkozik. |
A rendszerelmélet két alapvető célt fogalmaz meg: egyrészt a rendszer egy pillanatnyi, statikus egyensúlyi állapotát (integritás) kívánja meghatározni, leírni, másrészt pedig az egyik állapotból a másikba való átalakulás folyamatáról, törvényeiről próbál meg képet adni. (Boudon, 1999). A rendszerelmélet a jelenségek rendszerképként való megjelenítésével, a rendszerek szerkezetének és viselkedésmódjainak értelmezésével és tipizálásával, mindezek modellezésével foglalkozik. |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
* [[Jövőkutatás]] |
* [[Jövőkutatás]] |
||
| + | |||
| + | * [[Káoszelmélet]] - az átmenetek és határterületek tanulmányozása |
||
== Források, Szakirodalom == |
== Források, Szakirodalom == |
||
A lap jelenlegi, 2020. augusztus 16., 18:49-kori változata
A Rendszerelmélet általános nézőpontot ad a világ jelenségeinek megértéséhez. A játékelmélet mellett egy statikus képet ad. Az általános rendszerelmélet minden rendszerre érvényes általános elméletet alkotását célozza, a rendszer összességének felépítési, viselkedési, működési és fejlődési törvényszerűségek általános érvényű megfogalmazását.
A rendszer egy dinamikus egyensúlyi állapot létrehozása
A rendszerelmélet lényege[]
A rendszer olyan egész, amelyben szinergia jelenik meg, vagyis az összetettsége magasabb, mint az alkotórészek összetettsége, ezáltal a rendszer az alkotóitól eltérő, saját tulajdonságokkal írható le. A rendszerek a halmazoktól eltérően az elemek megújuló képességet és kooperáló viselkedést mutatnak.
A rendszerelmélet két alapvető célt fogalmaz meg: egyrészt a rendszer egy pillanatnyi, statikus egyensúlyi állapotát (integritás) kívánja meghatározni, leírni, másrészt pedig az egyik állapotból a másikba való átalakulás folyamatáról, törvényeiről próbál meg képet adni. (Boudon, 1999). A rendszerelmélet a jelenségek rendszerképként való megjelenítésével, a rendszerek szerkezetének és viselkedésmódjainak értelmezésével és tipizálásával, mindezek modellezésével foglalkozik.
A körülöttünk lévő világ problémáinak rendszerszemléletű vizsgálata nagyon sok formában és helyen megtalálható, hiszen univerzumunkon belül számtalan kölcsönhatásnak lehetünk tanúi, melyek közül bármely fenntartó vagy gyarapító halmozódást rendszernek tekinthetünk.
A kapcsolódó kutatások több, azóta elterjedt fogalmat alkottak, például: visszacsatolás, "fekete doboz" szemlélet, káosz, fraktál, információ.
Rendszerelméleti kutatások[]
A mai értelemben vett rendszerszemléletű gondolkodás alapjai a múlt század elején alakult ki, és mintegy mozgalommá alakulva napjainkig állandó fejlődésben van. A fő kényszerítő tényezők a műszaki és természettudományos vizsgálódások bonyolultságának fokozódósása, a különböző társadalomtudományokban felmerülő egyre komplexebb kérdésekre adandó válaszok igénye, a korszerű vezetéstudomány megjelenése.
Az 1950-es évek közepén néhány tudós, akik Bertalanffy szellemében a rendszerszemléletű gondolkodás általánosításával foglalkoztak, megalapította az Általános Rendszerelmélet Fejlesztésének Társaságát. Az itt tevékenykedő tudósok (Bertalanffy, Boulding, Gerard, Rapaport, stb.) meghatározták az általános rendszerelmélet céljait:
- Különböző helyeken megvizsgálni a fogalmak, törvényszerűségek és modellek izomorffiáját, támogatni a hasznosnak tűnő átvitelt egyik szakterületről a másikra
- Támogatni megfelelő modellek fejlesztését olyan szakterületeken, ahol azok hiányosak.
- Kiküszöbölni a párhuzamos elméleti erőfeszítéseket a különböző szakterületeken.
- Elősegíteni a tudomány egységét a szakemberek közötti kommunikáció javításával.
Kapcsolódó fogalmak[]
- Társadalmi hálózatok kutatása
- A gazdaság mint rendszer - Bernard Lietaer írása
- Fokozatosság- változtatás a rendszer egységességének vagy önazonosságának (integritás) megtartásával.
- Káoszelmélet - az átmenetek és határterületek tanulmányozása
Források, Szakirodalom[]
- Dr. Karajz Sándor, Tóth Zoltán: Komplexitáselmélet a közgazdaságtanban (2011)
- * A téma angolul: w:c:emergingeconomy:System theory