Rendszerelmélet szerkesztése

A '''Rendszerelmélet''' általános nézőpontot ad a világ jelenségeinek megértéséhez. A [[játékelmélet]] mellett egy statikus képet ad. Az általános rendszerelmélet minden rendszerre érvényes általános elméletet alkotását célozza, a rendszer összességének felépítési, viselkedési, működési és fejlődési törvényszerűségek általános érvényű megfogalmazását.
[[Fájl:Cloud-tower.jpg|thumb|A rendszer egy dinamikus egyensúlyi állapot létrehozása]]

== A rendszerelmélet lényege ==
A rendszer olyan egész, amelyben [[szinergia]] jelenik meg, vagyis az összetettsége magasabb, mint az alkotórészek összetettsége, ezáltal a rendszer az alkotóitól eltérő, saját tulajdonságokkal írható le. A rendszerek a halmazoktól eltérően az elemek megújuló képességet és kooperáló viselkedést mutatnak.

A rendszerelmélet két alapvető célt fogalmaz meg: egyrészt a rendszer egy pillanatnyi, statikus egyensúlyi állapotát (integritás) kívánja meghatározni, leírni, másrészt pedig az egyik állapotból a másikba való átalakulás folyamatáról, törvényeiről próbál meg képet adni. (Boudon, 1999). A rendszerelmélet a jelenségek rendszerképként való megjelenítésével, a rendszerek szerkezetének és viselkedésmódjainak értelmezésével és tipizálásával, mindezek modellezésével foglalkozik. 

A körülöttünk lévő világ problémáinak rendszerszemléletű vizsgálata nagyon sok formában és helyen megtalálható, hiszen univerzumunkon belül számtalan kölcsönhatásnak lehetünk tanúi, melyek közül bármely fenntartó vagy gyarapító halmozódást rendszernek tekinthetünk.

A kapcsolódó kutatások több, azóta elterjedt fogalmat alkottak, például: visszacsatolás, "fekete doboz" szemlélet, káosz, fraktál, információ.

== Rendszerelméleti kutatások ==

A mai értelemben vett rendszerszemléletű gondolkodás alapjai a múlt század elején alakult ki, és mintegy mozgalommá alakulva napjainkig állandó fejlődésben van. A fő kényszerítő tényezők a műszaki és természettudományos vizsgálódások bonyolultságának fokozódósása, a különböző társadalomtudományokban felmerülő egyre komplexebb kérdésekre adandó válaszok igénye, a korszerű vezetéstudomány megjelenése. 

Az 1950-es évek közepén néhány tudós, akik Bertalanffy szellemében a rendszerszemléletű gondolkodás általánosításával foglalkoztak, megalapította az Általános Rendszerelmélet Fejlesztésének Társaságát. Az itt tevékenykedő tudósok (Bertalanffy, Boulding, Gerard, Rapaport, stb.) meghatározták az általános rendszerelmélet céljait:

*Különböző helyeken megvizsgálni a fogalmak, törvényszerűségek és modellek izomorffiáját, támogatni a hasznosnak tűnő átvitelt egyik szakterületről a másikra
*Támogatni megfelelő modellek fejlesztését olyan szakterületeken, ahol azok hiányosak.
*Kiküszöbölni a párhuzamos elméleti erőfeszítéseket a különböző szakterületeken.
*Elősegíteni a tudomány egységét a szakemberek közötti kommunikáció javításával.


== Kapcsolódó fogalmak ==
* [[Fokozatosság]]- változtatás a rendszer egységességének vagy önazonosságának (integritás) megtartásával.

* [http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=593%3Aaz-oekologiai-gazdalkodas-rendszerelmeleti-alapjai&catid=112%3Anovenytermesztes&Itemid=43&lang=hu Ács Sándorné: Az ökológiai gazdálkodás rendszerelméleti alapjai]

* [[A gazdaság mint rendszer]] - Bernard Lietaer írása

* [[Jövőkutatás]]

* [[Káoszelmélet]] - az átmenetek és határterületek tanulmányozása

== Források, Szakirodalom ==
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_14_komplexitaselmelet_a_kozgazdasagtanban/adatok.html Dr. Karajz Sándor, Tóth Zoltán: Komplexitáselmélet a közgazdaságtanban]  (2011)
* * '''A téma angolul''': [[w:c:emergingeconomy:System theory]]
[[Kategória:Elmélet]]
[[Kategória:Szervezés elmélet]]
[[Kategória:Angol lapváltozattal]]