Alternatív Gazdaság lexikon
Advertisement

Kultúrák Közeledése


Háttér

A Kultúrák Közeledése a Humanista Mozgalomhoz tartozó szervezet. A Mozgalom 1969. május 4-én indult útjára, amikor az alapító, Silo „A szenvedés gyógyítása” címmel nyilvános előadást tartott az Andok hegyláncai között, Punta de Vacas-ban, Chile és Argentína határán.  A Humanista Mozgalom az új-humanizmus vagy egyetemes humanizmus néven ismert szellemi irányzaton alapszik. Ez az eszmerendszer Silo és az általa ihletett más szerzők munkáiban került kifejtésre.

Ez az irányzat, mely egyfajta érzékenységet és életmódot is magában foglal, az emberi tevékenység számos területén megnyilvánul, és különböző szervezeteket és akcióeszközöket hoz létre. Mindegyik a saját tevékenységi területén cselekszik, ám céljuk közös: emberivé tenni a Földet, és ezáltal hozzájárulni az emberi lény szabadságának és boldogságának növekedéséhez. Közös cselekvési módszerük az aktív erőszakmentesség, és közös javaslatuk a társadalmi átalakulás érdekében történő személyes átalakulás. A Humanista Mozgalomból létrejött további szervezetek: a Közösség az Emberi Fejlődésért, a Humanista Párt, a Háború és Erőszak Nélküli Világ, és a Humanista Tanulmányok Világközpontja. Egyetemes humanizmus "Az egyetemes humanizmust, vagy más néven új-humanizmust egy emberközpontú szemlélet jellemzi. A humanista hozzáállás nem pusztán egy filozófiát takar, hanem egy nézőpontot, egyfajta érzékenységet és egy bizonyos életmódot jelent, és jellemzi a többi emberrel való kapcsolatunkat. Az egyetemes humanizmust vallók úgy látják, hogy minden kultúrában, amikor azok a legjobb, legkreatívabb időszakukat élték, a humanizmus szellemisége hatotta át a társadalmakat. Ezekben az időszakokban a társadalom elutasította a megkülönböztetést, a háborúkat és általában az erőszakot. Előtérbe került a hitek és eszmék szabadsága, amely ösztönzően hatott a kutatásra és a tudományok, a művészeti ágak és más társadalmi jelenségek fejlődésére. Az egyetemes humanizmus egy olyan párbeszédre hívja a különböző kultúrák képviselőit, amely nem elvont, nem is intézményes, hanem az alapvető pontokban való megegyezésen alapul, és egy kölcsönös és konkrét együttműködést jelent a különböző kultúrák képviselői között. Ennek a párbeszédnek jó alapot szolgáltathatnak a kultúrákban megfigyelhető, egymással párhuzamokat mutató humanista pillanatok." Napjainkban a kultúrák egymás mellett élése mindennapivá vált. Ugyanakkor ennek a történelmi pillanatnak a különlegessége abban áll, hogy mindez az egyetemesedés légkörében zajlik. Most a különböző kultúrák kölcsönösen közelednek egymáshoz és befolyásolják egymást, olyan módon, ahogy az korábban sosem történt.

Fontos különbséget tennünk az egyetemesedés folyamatának előrehaladása és a globalizáció között. A globalizáció valójában nem más, mint különböző birodalmi központokból kiinduló magatartásforma, ahogy az a történelem során már számtalanszor megismétlődött. Létrejönnek ezek a birodalmak, és úgy fejlődnek, hogy rákényszerítik más népekre a nyelvüket, a szokásaikat, a ruházkodási és étkezési kultúrájukat, valamint a kódjaikat. Amikor aztán ezeknek a birodalmi felépítményeknek egyszer végük lesz,  erőszakot és káoszt hagynak maguk után, amelyek egyenes következményei naiv garázdálkodásuknak és a kultúrák konfrontációjának.  Ma arra van szükség, hogy létrejöjjenek olyan szerveződések, amelyek megmentik az egyes kultúrák eszméit, hiteit és a bennük fellelhető humanista magatartásformákat, amelyek a különbözőségeiken túl megtalálhatók a népek és az egyes emberek szívében.

Célok

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a Kultúrák Közeledése azért jött létre, hogy elősegítse és ösztönözze a kultúrák közötti párbeszédet, hogy harcoljon a diszkrimináció és az erőszak ellen, és hogy javaslatait minden szinten hangoztassa.

Részletesebben:

a) Elősegíteni a kultúrák közötti párbeszédet

Találkozókat, gyűléseket szervezni, és teret adni a különböző kultúrák tagjainak, hogy egymással véleményt cserélhessenek. A véleménycsere célja nem csupán az, hogy bemutassák a kultúrájukat, az őket foglalkoztató kérdéseket és a törekvéseiket, hanem hogy egy valódi párbeszédet folytassanak, amelynek során keresik azokat a közös elemeket, amelyek megtalálhatók a népek és az egyes emberek szíve mélyén.

b) Tiltakozni és harcolni a megkülönböztetés minden nyílt vagy burkolt formája ellen

Olyan különböző kampányokat szervezni, amelyek lehetővé teszik az emberi jogok mindenre kiterjedő követelését. Harcolni az emberek szabad áramlásának lehetőségéért az egész bolygón, hogy mindenkinek lehetősége legyen megválasztani, hogy hol és milyen körülmények között szeretne élni. A jelenlegi helyzet javításán dolgozni, és egy közös jövőt építeni.

c) Terjeszteni az eszméket és megsokszorozni a tevékenységeket

Kapcsolatba lépni az adott országban élő minden kultúra képviselőivel, azzal a céllal, hogy minél több embert és szervezetet vonjunk be a Kultúrák Közeledése tanulmányaiba és tevékenységeibe.


Szervezeti irányelvek

Általános szempontok

Ezek az irányelvek egy új szervezeti felépítés meghatározását célozzák, összhangban a jelenlegi kezdeti állapottal. Az alábbi elvek hivatottak irányítani a szervezet fejlődését a résztvevők, a társadalmi környezetben kifejtett tevékenységek, és a földrajzi és kulturális vonatkozások tekintetében. A Kultúrák Közeledése egy nemzetközi jellegű szervezet. Ennek megfelelően a résztvevők, függetlenül a tevékenységük helyszínétől, magukat egy egységes világméretű humanizáló tevékenység részének érzik, amely egy sokszínű, ám konvergens (összetartó) módon nyilvánul meg. Ennél fogva az ideológiai tartalom egységessége alapvető fontosságú a szervezet minden megnyilvánulása esetén. A részvételi formák nyitottak és rugalmasak. Ennek a szervezetnek az emberek képezik az alapját, és minden résztvevő maga felelős azért, amit elkezd és amit létrehoz.  A Kultúrák Közeledése alapvető felépítése az "alapcsoportokból" áll, amelyek lakóhelyeken, iskolákban, egyetemeken, munkahelyeken, az interneten stb. fejtik ki tevékenységüket.

Helyi koordináció és országos koordináció

A Kultúrák Közeledése kezdeti csoportjait először az a személy koordinálja, aki kezdeményezte a csoportok létrehozását, majd felépítette őket a KK hivatalos dokumentumaiban és anyagaiban meghatározott célok szerint.  Ezek a "kezdeti vagy beindító csoportok" akkor válnak KK csoportokká, amikor elérnek egy minimális fejlettségi szintet (kb. 10 résztvevő), és egy megfelelő folyamatosságot (rendszeres találkozók). Minden évben tartanak egy választást, amelyen minden teljes jogú tag részt vesz, hogy a kezdeményező koordinátort megerősítsék posztján, avagy leváltsák.

Ahogy a Kultúrák Közeledése alapcsoportok fejlődnek, felmerül az adott országban tevékenykedő más KK csoportok közötti koordináció szükségessége. Amikor már van 10 alapcsoport, ezeknek a csoportoknak a koordinátorai létrehoznak egy "beindító csoportot", amely szavaz az első országos csoport megválasztásáról. Ennek az országos csoportnak a tisztségviselőit az országban tevékenykedő teljes jogú tagok közvetlen szavazással választják kétévente. Ennek az országos csoportnak az a feladata, hogy koordinálja a közös akciókat (kampányok, fórumok, találkozók, konfliktusokra adott nyilatkozatok stb.), ellássa az adminisztratív és jogi feladatokat, koordinálja a sajtóval és más szervezetekkel való kapcsolattartást, megszervezze a kétévenkénti tisztújító szavazást, és egyéb gyakorlati feladatokat lásson el. A tisztségviselők kizárólag a szervezet egészének szolgálatában állnak. Feladataik pontosan körülhatároltak, és újraválaszthatóak.

Mivel a kultúrák közeledése a szervezet központi témája, az országos csoportban a tisztségviselők egy meghatározott hányada különböző kultúrákhoz tartozó teljes jogú tagokból fog állni, függetlenül a szavazások eredményétől.

Világszintű koordináció

A világszintű koordináció egy „nemzetközi (világ) csoport” felelőssége, amelyet kétévente közvetlen szavazással választanak a szervezet teljes jogú tagjai a világ minden részéről. A nemzetközi csoport felelős a Kultúrák Közeledése tevékenységének nemzetközi koordinálásáért. A csoport javasolhat különböző szintű és kiterjedésű koordinált akciókat. Mivel a kultúrák közeledése a szervezet központi témája, a nemzetközi csoportban a tisztségviselők egy meghatározott hányada különböző kultúrákhoz tartozó teljes jogú tagokból fog állni, függetlenül a szavazások eredményétől. Olyan jelentős döntések meghozatalakor, amelyek a szervezet helyzetét és fejlődését alapvetően befolyásolják, egy általános konzultációra kerül sor, amelyben a szervezet minden tagja részt vehet. Szükség esetén egy világszintű szavazást is lehet tartani bizonyos ügyekben.

Kultúrák Közeledése csoportok (alapcsoportok)

Ezek a csoportok rendszeresen találkoznak, hogy tanulmányozzák a KK anyagait, annak érdekében, hogy tisztázzák maguk számára az ideológiai vonatkozásokat és a szervezet céljait, hogy elősegítsék a kapcsolatok fejlődését más kultúrák képviselőivel, hogy tiltakozzanak és harcoljanak a megkülönböztetés minden burkolt és nyílt formája ellen, terjesszék a KK eszméit, és megsokszorozzák tevékenységeit. A Humanista Mozgalom találkozóinak és tanulmányi elvonulásainak anyagai szintén hozzáférhetőek azok számára, akik foglalkozni kívánnak velük. Olyan Kultúrák Közeledése csoportok is léteznek, amelyek tevékenységüket a virtuális térben fejtik ki, kihasználva az új technológiák nyújtotta előnyöket.

A Kultúrák Közeledése csoportok kezdettől fogva három alapvető mechanizmus vagy funkció fejlődését szorgalmazzák:

  • növekedés: más emberek, hálózatok és szervezetek felé irányuló akciók azzal a céllal, hogy a javaslatainkat és az eszközeinket megismertessük velük.
  • kommunikáció: más KK csoportokkal folyamatos kommunikációt és véleménycserét fenntartani. Ugyan ez vonatkozik azokra a szervezetekre, amelyek céljai összhangban van a KK céljaival.
  • képzés: törekedni a tagok folyamatos képzésére, rendelkezésükre bocsátani a személyes, kulturális és társadalmi fejlődéshez szükséges eszközöket. Ezek a tanulmányok és módszerek a hivatalos anyagok között megtalálhatóak.

A Kultúrák Közeledése csoportok a környezetükben lévő más csoportokkal és szervezetekkel kapcsolatokat alakítanak ki, de egyetlen esetben sem lépnek szervezeti kapcsolatba velük.

Közös tisztségek

Az alapcsoportok, ha szükségesnek tartják, életre hívhatnak közös tisztségeket, amelyek a közös akciókat segítik. Ilyenek lehetnek: Szóvivő: ő felelős a Kultúrák Közeledése képviseletéért intézményes akció esetén, a sajtóban, valamint minden olyan aktivitás vagy helyzet esetén, amikor a szervezet nézőpontját be kell mutatni. Más szervezetekkel való kapcsolattartás Jogi képviselet Sajtó és terjesztés Más ad-hoc tisztségek Ezeket a tisztségviselőket szavazás útján választják, mandátumuk egy évre szól. Ezek a tisztségviselők kizárólag az egész szervezet szolgálatában állnak. Feladataik pontosan körülhatároltak, és újraválaszthatóak.

Részvétel

A részvétel megkülönböztetés nélkül minden ember számára nyitott. Bárki, aki egyetért a Kultúrák Közeledése alapvető céljaival, a szervezet tagja lehet teljes jogú tagként vagy támogató szimpatizánsként, és részt vehet a tevékenységekben, az alakuló gyűlésen és a szervezet megerősítésében, valamint új akciók beindításában.

Teljes jogú tagok: részt vesznek a találkozókon, felelősséget vállalnak a tagok számának növelésében, képzik magukat a javasolt anyagok alapján, és egy éves tagdíj befizetésével hozzájárulnak a szervezet fenntartásához. Az ő feladatuk közvetlen szavazásokon keresztül megválasztani az alapcsoport koordinátorát, valamint az országos és a nemzetközi tisztségviselőket. Tekintet nélkül a földrajzi határokra előmozdítják új csoportok fejlődését és képzését.

Szimpatizánsok: tájékoztatást kapnak, részt vesznek a tevékenységekben és hozzájárulnak a szervezet fejlődéséhez.

Saját identitásának feladása nélkül bármely csoport, szervezet vagy egyesülés felvételét kérheti a Kultúrák Közeledésébe mint szimpatizáns, ha a Kultúrák Közeledését inspiráló elvekkel egyetért, és egy kölcsönös kapcsolat kialakítására törekszik a Kultúrák Közeledésével.

Vonatkozó irodalom

A Kultúrák Közeledése rendelkezik hivatalos és ajánlott anyagokkal.

Hivatalos anyagok: A Kultúrák Közeledése jegyzetei A személyes fejlődés kézikönyve a Humanista Mozgalom tagja számára (Tanulmányi Központ, Punta de Vacas Park, 2009) Ajánlott anyagok Humanista Alapokmány. Elfogadta a Humanista Párt a Humanist International II. kongresszusán (Moszkva, 1993) Önfelszabadítás, Luis A. Amman (Első kiadás 1980, javított kiadás 2004.) Silo összes művei, Silo, I. és II. kötet Pszichológiai jegyzetek, Silo Számtalan egyéb hozzájárulás is napvilágot látott, amelyeket a Kultúrák Közeledése tagjai hoztak létre a nézőpontok kidolgozása, és a különböző területeken való alkalmazásuk során, amelyek tovább bővíthetik az ajánlott irodalom listáját.

Pénzügyek

A Kultúrák Közeledése a teljes tagok éves hozzájárulásaiból tartja fenn magát. Ezt a tagdíjat az Országos Koordinációs Csoport fogja meghatározni a nemzeti átlagkereset alapján, és az összes teljes jogú tagtól évente egyszer fogjuk összegyűjteni az év egy meghatározott napján. Az összegyűjtött pénzt arányosan elosztjuk az alapcsoportok, az orszádos koordinációs csoportok és a nemzetközi koordinációs csoport között, a nemzetközi beindító csoport által meghatározott százalékok alapján. Szükség esetén alkalmi pénzgyűjtéseket is szervezhetünk, amelyekben a szervezet szimpatizánsai önkéntes alapon vehetnek részt. Ezeknek a hozzájárulásoknak az összege sosem haladhatja meg az éves tagjdíj mértékét. Mivel szervezetünk alapját az emberek adják, ezzel összhangban a pénzügyi alapokat a tagok befizetései biztosítják.

Hivatalos vonatkozások

A Kultúrák Közeledése fejlettségének és növekedésének fényében minden országban, ahol szándék mutatkozik a célok megvalósítására az adott társadalmi környezetben, a csoportok törekszenek rá, hogy non-profit civil szervezetként bejegyeztessék magukat. Ezeknek a civil szervezetnek az alapszabályai a gyakorlatban tükrözni fogják a szervezet felépítését és elveit, amelyek megegyeznek a világszinten kiadott hivatalos szervezeti anyagokban foglaltakkal. Világszinten a KK egy "világszövetségként" fog működni, amelyben együttműködhetnek a világban működő KK csoportok.

Javaslatok az új szakaszhoz

Az a javaslatunk, hogy ennek az új szakasznak az elindításáért a világszintű koordináció legyen a felelős egy kb. 10 tagú "nemzetközi beindító csoport" létrehozásával. Ezek az emberek jöhetnek abból a bizottságból, amely ezt a dokumentumot készítette, és mások, akik a Bizottság elvárasainak megfelelnek, csatlakozhatnak hozzájuk. A bizottság befejezi működését, amint az első választásokat követően a koordinációs csoportok megalakulnak.

"Kultúrák Közeledése" A KK csoportok Világszövetsége - Non-profit szervezet

1. Korábban a Kultúrák Központja néven volt ismert (1995-2009), a Humanista Mozgalom hozta létre 1995-ben

2. Az alkalmazás részleteinek meghatározása ennek a csoportnak a feladata marad, úgymint a pénzgyűjtő kampányok és a szavazások időpontjainak kitűzése, az éves tagdíj meghatározásához szükséges paraméterek kidolgozása, a begyűjtött pénzek koordinációs szintek szerinti szétosztása, a nemzetközi koordinációs csoport meghatározott tisztségei, a hivatalos logó meghatározása stb.

Advertisement