
A közjó a közösség minden tagjának érdeke
A közjó alapelve valamennyi személy méltóságából, egyszeri voltából és egyenlőségéből ered. A társadalom által saját tagjainak nyújtott segítség alapvető életfeladataik teljesítéséhez (tehát a tartós siker támogatása és nem az egyéni javak és sikerek összessége).
Közgazdasági téren alapvető különbség adódik a kétféle, személyes és közösségi boldogság felfogásból:
- a hedonista, szubjektív önérdekét követő emberek piaca a nyer–veszít struktúra, a profit célként való felfogása, a másik ember eszközként való kezelése, s a gazdasági életben csak a „hardware”-elemeknek van helyük: csere, szerződés, hatékonyság, termelékenység, értéksemlegesség.
- Az „erényetikai emberek” piaca a nyer–nyer szituáció, a profit náluk eszköz valamilyen értékelvű cél megvalósításához, a másik ember méltóságát tisztelik, egyenlőként kezelik, én–te kapcsolatában állnak, a hardware gazdasági elemeken kívül helye van a gazdasági életben az értékeknek is, mint kölcsönösség, bizalom, együttműködés, nagylelkűség, ingyenesség stb. A gazdasági cél a közjó, vagy a köz-jóllét (boldogság).
A közjó társadalmi követelményei[]
A közjó követelményei az adott kor társadalmi adottságaiból erednek, továbbá szoros kapcsolatban vannak a személynek és alapvető jogainak tiszteletben tartásával és mindenoldalú fejlesztésével. Ezek a követelmények mindenekelőtt a béke iránti elkötelezettségre vonatkoznak, valamint az államhatalom megszervezésére, a szilárd jogrendre, a környezet védelmére és olyan lényeges szolgáltatások biztosítására, amelyek némelyike egyúttal az emberi jogok körébe tartozik, mint az élelmezés, a lakás, a munka, az oktatás, a kultúrához való hozzáférés, a közlekedés, az egészség, a szabad információáramlás és a vallásszabadság.
A demokratikus alkotmányozás jelentősége nagy az állampolgárok részéről, hogy elkerülhessék a diktatúra változatos csapdáit. A demokrata polgár személyiségjegyei lényegesek az önképzés folyamata során.
Gazdasági mutatók, szociális mutatók[]
Mennyire mérhető a közjó? Közgazdászok a GDP helyett tartalmasabb mérőszámokat, tényezőket javasolnak.
A gazdasági mutatók környezeti, társadalmi mutatókat is figyelembe vehetnek.
- Ha már mérjük magunkat - Pataki György
- A Gazdaság Valódi Indikátorai: a kis vállalkozások jóléte mint alaptényező
- Hentai László: Alternatív Gazdasági mutatók (Eszmélet, 1998)
- Valóban jobban teljesít az ország? Alternatív gazdasági mutatók a GDP helyett - további javaslatok
Kapcsolódó témák[]
- Feltétel nélküli alapjuttatások
- Társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése társadalmi felelősségvállalással
- A boldogság közgazdaságtana
- Gazdasági antropológia
- Király Miklós: Közjó és alkotmányozás -2011