A közösségi pénz vagy alternatív pénz egy pénz helyettesítő eszköz, mely többféle hivatalos elnevezéssel illethető: kredit, váltó, utalvány, bón - persze saját nevet is lehet neki adni. A Helyi pénznél rugalmasabb, a banki hitelező gazdaságtól függetlenebb változata. A helyi pénzekhez hasonlóan megvalósulhat fizikai pénzként, de itt általában egy, a tagok felé nyilvános központi nyilvántartással jegyzik a résztvevők egyenlegét.
Hivatalos pénzben kifejezett alaptőke nélkül indul és működik, a résztvevők (ismerősök) bizalmára épít. Lehetséges idő alapú pénzhelyettesítők formájában bevezetni. A fizetőeszközöket a tagoknak egy meghatározott összegig, kamatmentesen lehet kölcsönbe kérni az azt kibocsájtó szervezettől. Ezt a kamatmentes hitelt aztán megállapodás szerint saját termékünkkel, szolgáltatásunkkal, munkánkkal vagy természetesen pénzzel fizetjük vissza, ám ha nincs fedezet ezt a kölcsönt törleszteni, akkor le is dolgozható. A közösségi pénzhelyettesítőt a közösségen belül bármire elkölthetjük, amivel másoknak is munkát biztosítunk a körön belül. A közösségfejlesztés eleme lehet.
Példák[]
- Magyarországi alternatív gazdasági Szervezetek listája.
- Lassú pénz rendszer 2014-ben az USA-ban indult.
- Miskolci Civil Közösségi Önsegítő Rendszer 2001-es tervezet
Felépítés[]
- Közösségi pénzek: A 21. sz. Új eszköze
- Takáts Péter: Egy közösségi pénz bevezetésének projektlépései
- A közösségi pénz egyik megvalósulása a LETS rendszer.
- A Virtuális pénz nem létezik fizikailag, bár átalában lehetséges tárgyiasítani (pl. bankkártya).
- A szabadpénz gyakorlati megvalósítása (Silvio Gesell)
- A közösségi pénznél szociálisan érzékenyebbek az ajándék gazdaság jellegű közösségek.
- A szelíd pénz forradalma - könyvajánló