Kékfrank - Mégis, kinek a pénze?!
A soproniak azt mondták, hogy a miénk. Ha pedig a miénk, akkor arra használjuk, amire való: tevékenységeink, termékeink cseréjének elősegítésére, munkaalkalmak teremtésére, tisztes felhalmozásra, magyarán: boldogulásunkra. Nem csupán mondták, hanem tették is: útjára indították a regionális Kékfrank-Blaufranc-Plavi Franak utalvány pénzt. Ennek szeptember 29-én múlt két éve.
A Kékfrankot kibocsátó Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet e születésnapról a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni Közgazdaságtudományi Karának aulájában emlékezett meg.
Az ott hallott beszámolók, előadások alatt merült fel bennünk a cím idézte amerikai film, a Mégis, kinek az élete (Whose Life Is It Anyway?). A Brian Clark drámája nyomán Richard Dreyfuss főszereplésével készült világhírű alkotás egy súlyos autóbalesetet szenvedett és egész életére megbénult, tettvággyal teli ember dilemmáját ábrázolja. Örökös tehetetlenségre kárhoztatva joga van-e saját magának döntenie a saját életéről/haláról? Akkoriban, a film születése (1981) idején csaptak legmagasabbra az euthanázia, a „szép halál” kérdésének hullámai. Európa, így a mi gazdaságunk is a bénultság tüneteit produkálja. Mielőtt még teljes lenne e kór - mind többen döbbenek rá – elmúlásunkkal szemben vegyük kezünkbe saját „szép életünk” (Eubiosziánk) ügyét! Ennek az ügyvédjeként többen szólaltak meg a Kékfrank második születésnapján. Varga István vállalkozó, a Magyar Adófizetők országos Szövetségének alelnöke egyenesen a helyi utalványpénzen is túllépő követező fázisról osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Javaslata: olyan pénzforgalmi intézmény létrehozása, amely a jelenlegi pénzforgalmat irányító/gátló, elsősorban saját érdekeit követő bankrendszer mellett rendelkezik a számlavezetés jogával, ám az oda letétbe helyezett pénzzel a tulajdonos, és nem az intézmény rendelkezik. Például „pántlikázhatja” a pénzét, azaz megszabhatja, hogy milyen célokra s milyen feltételekkel kölcsönözheti ki ez az intézmény . A külső forrás nélküli finanszírozás, a Váltó újbóli bevezetése mellett is kiállt. A helyi gazdaságokban maradó eszközök biztosítására a belső elszámolási rendszerek – lokális clearingek – erősítésére van szükség. A pénzforgalmi számlák alkalmazására jogilag már ma is van lehetőség.
A Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke - Perkovátz Tamás - nem kis büszkeséggel szólt arról, hogy a Kékfrank úttörése nem volt hiábavaló. Nyomában született meg a győri központú Rábaközi Tallér. A következő év elején megjelenik a Balatoni Korona, melynek bemutatta egyik életre hívóját, Leitold Lászlót a Kinizsi Bank h. elnökét. A Korona Veszprém megye keleti felének, közel 150 ezer polgárnak lesz utalványpénze. Szerencsés megoldás, hogy a sopronival ellentétben, az érintett régió településeinek önkormányzatai is támogatják e kezdeményezést. Leitold László ismertette azon kiemelkedő személyiségek névsorát, kiknek a portréi a Balatoni Korona különböző címletein szerepelnek. Számunkra a legtermészetesebb lett volna, ha közöttük ott találjuk a Balaton kongeniális festőjének, Egry József portréját, vagy egyik csodálatos festményét is…!
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Citynet nevében Vissi András üdvözölte a születésnapos Kékfrankot. A Citynet projekt fontos mérföldkő a nyugat-dunántúli városok és osztrák szomszédjaik városhálózattá alakítása terén. Perkovátz Tamás szerint tanácsaikból többet is hasznosítottak az elmúlt két év során.
A Kékfrank kibocsátásában kulcsszerepet játszott Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet, amely felvállalta az Európai Szövetkezet pénzalapjainak kezelését. Nusser Györgyné elnök ügyvezető ma már mosolyogva számol be arról, mennyi parazsat gyűjtöttek ezzel a fejükre. Vizsgálat vizsgálatot követett a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete, a Piaci felügyelet és még más illetékesek revizorok adták egymás kezébe a kilincset, hogy megvizsgálják ezt a különös, rendhagyó (de rendet el nem hagyó!) helyi utalványpénz forgalmazást. Minden vizsgálat pozitívan zárult. Mostani feladatuk a Kékfrank számlapénzként való működtetésének az elismertetése.
A találkozó befejezéseként dr. Boros Imre a rejtőzködő pénz nyomára igyekezett hallgatóságát vezetni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi banki gyakorlat szerint adósságokban nyelődnek el a pénzek, nincs beruházás- és fogyasztásnövekedés. „Nálunk nem kiadják hitelre, de éppen fordítva, beszedik a pénzt! A bankokban ott van, mert korábban kikalkulálták, Magyarországon nagy, húzóágazatok hiányában nem lesz gazdasági növekedés. Ezért aztán a pénzeket kezdték visszahívni, s most ott hűsölnek ezek a summák a MNB 6%-os kamaternyője alatt, amelyért a bank évi 300 milliárd forintnyi kamatot fizet ki. Pénz szül pénzt… csak éppen munkahelyet, terméket, megélhetést, boldogulást, biztos jövőt nem teremt.”
Éppen ezért kell helyettesíteni. Mert – az ördögbe is – „Mégis, kinek a pénze…?! "
Forrás[]
2011. október 6. 09:58