A gazdasági mutatók egy nemzetgazdaság vagy gazdasági közösség fejlettségét és teljesítményét hivatottak jelezni. Lényeges, és gyakori vita tárgya, hogy milyen indikátorokat, vagyis folyamatokat mérjenek az összérték megállapítására.
Elterjedten használják a GDP-t, ami a gazdaság aktuális teljesítményét mutatja, viszont a társadalom egészére vonatkoztatva - közjó - a magas GDP gyakran épp hátrányt vagy visszalépést jelent.
A szívverés a leterheltségtől is függ.
Alternatív - nem pénzügyi fejlettségi mutatók[]
Jelentős szakmai téma a nem pénzügyi szemléletű mutatók kidolgozása. Itt a teljesítményt nem pénzben, hanem valamilyen más, összehasonlításra alkalmas mértékegységben fejezik ki. Hat új típusú kompozit indikátorról (HDI, GDI, HPI, EPI, CCPI, EFP) jó áttekintést ad a GKI Fenntartható Fejlődés Évkönyve.8
Az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme – UNDP) egy négy tagból álló indexcsaládot számít (HDI, IHDI, GII és a MPI). 2010-ben a mutatók átfogó reformja történt, ez megjelenik az átnevezésükben és tartalmi változásukban is. Mindegyik mutatóra jellemző, hogy bár a GDP-hez viszonyítva pontosabb képet ad egy ország jólétéről, de egyik mutató sem tartalmaz a természeti környezet állapotára vonatkozó közvetlen adatokat. Közülük a legismertebb az Emberi Fejlődés Indexe (HDI).
Emberi Fejlődés Indexe (HDI)[]
Az átfogó, négy indikátorból és három dimenzióból álló összetett index Human Development Index (HDI) az egy főre jutó GNI (Bruttó nemzeti jövedelem) értéke, a születéskor várható élettartam, a kombinált bruttó beiskolázási arány és a felnőtt írni-olvasni tudás mérőszámának kombinációjával méri az egyes országok fejlettségének szintjét. Ha a társadalmi egyenlőtlenséggel korrigáljuk az index értékét, akkor megkapjuk az Inequality-adjusted Human Development Indexet, vagyis az IHDI-t. Ha egy társadalomban teljes az egyenlőség, akkor a HDI és az IHDI értéke megegyezik.
Nemenkénti Egyenlőtlenségi Index (GII)[]
A Gender Inequality Index (GII) az egészségügyi adatok (pl. gyermekágyi halálozás), a felhatalmazás (pl. nők aránya a politikai döntéshozásban) és a munkaerő-piaci adatok alapján számolja a nemek közötti egyenlőtlenséget.
Többdimenziós Szegénységi Index (MPI)[]
A HDI három dimenziója mentén (oktatás, egészségügy és jövedelem) mutatja be a szegények számát és a főbb jellemzőket. Ebben a mutatóban már elemeiben megjelenik a környezeti dimenzió, például az ivóvízellátáson keresztül. Angolul Multidimensional Poverty Index (MPI).
Környezeti Teljesítmény Index (EPI)[]
A Yale és a Columbia Egyetem kutatói hozták létre az EU kutatóival közösen az Environmental Performance Indexet (EPI), amely az ESI (Environmental Sustainability Index – Környezetvédelmi Fenntarthatósági Index) örököse. A 2010-es index összesen 163 országot csoportosít 25 teljesítményindikátor alapján, amelyeket 10 kategóriába sorolnak, lefedve a környezetvédelmet, a közegészségügyet és az ökoszisztéma egészségét is. Az indikátorok közül a DALY Index (Disability-Adjusted Life Year Index – Egészségkárosodással Korrigált Életévek Index) 25%-os súllyal szerepel. Ezen indikátorok mutatják meg, hogy a kormányok mennyire állnak közel ahhoz, hogy egy átfogó környezetvédelmi intézkedéscsomagot hozzanak létre.
Éghajlatvédelmi Teljesítmény Mutató (CCPI)[]
A CCPI az egyik legújabb indikátor a nemzetközi éghajlat-politika hatékonyságának mérésére. Az index egységes szempontok alapján értékeli és hasonlítja össze 56 ország klímavédelmi teljesítményét, azokét, amelyek energiatermelésből származó szén-dioxid-kibocsátást több mint 90%-ért felelősek.
Emelkedéssel fogy az üzemanyag.
Ökológiai lábnyom (EFP)[]
Az Ökológiai lábnyom (Ecological Footprint – EFP) azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű produktív földterületre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Mértékegysége a globális hektár/fő (gha). Az ökológiai lábnyom mutató az Európai Bizottság véleménye szerint, a szén-dioxid-lábnyommal együtt az a környezetvédelmi mutató, amely jó eséllyel tölthetné be egy átfogó környezeti mutatószám szerepét, de alkalmazási köre jelenleg korlátozott.
Az ökológia lábnyom mutató részeként kiszámításra kerülhet a széndioxid-vagy karbonlábnyom, amely az ökológiai lábnyom több mint 50%-át jelenti. Hasonló szemléletű, bár más irányból fejlesztett mutató a vízlábnyom. A három lábnyommutatóból álló „család” harmonizációja az egyik legaktuálisabb feladat.
Az ökológiai lábnyom mutatóval szemben megfogalmazott leggyakoribb kritika, hogy nem tartalmazza a szociális tényezőket és az emberek elégedettségét.
Boldog Bolygó Index (HPI)[]
A New Economic Foundation (nef) által számított Happy Planet Index (HPI) mutató 3 tényezőt tartalmaz: várható élettartam, ökológiai lábnyom és elégedettség az élettel, vagyis az ökológiai lábnyom mutatót kiegészíti az emberek életminőségét meghatározó objektív és szubjektív faktorral.
Bruttó Nemzeti Boldogság (GNH)[]
Az 1972-ben, Guthán az akkor még 16 éves királya, Jigme Singye Wangchuck által megalkotott Bruttó Nemzeti Boldogság (GNH) módszer négy alappilléren nyugszik: fenntartható fejlődés, kulturális értékek, a természeti környezet megőrzése és a jó vezetés. Az alapelméletet azután továbbfejlesztették, 9 kategóriát és 72 indikátort létrehozva, amelyek között megtaláljuk például az egészség, a kulturális sokszínűség vagy az oktatási színvonal kategóriákat.
Források[]
Kapcsolódó írások[]
- Pataki György : Ha már mérjük magunkat
- A boldogság közgazdaságtana
- A Gazdaság Valódi Indikátorai: a kis vállalkozások.
- Hentai László: Alternatív Gazdasági mutatók (Eszmélet,1998)
- Valóban jobban teljesít az ország? Alternatív gazdasági mutatók a GDP helyett
- Egyvilág - Gazdaságpolitika, makroökonómia: Egy tömör összefoglaló általában a gazdaságpolitikáról
