Háborús szükséghelyzetben közösségi agrárgazdaság megerősödött, és először Szabadság kertek, majd Győzelem kertek néven nagy segítséget nyújtott a lakosok élelmiszer ellátásában, a szegénység csökkentésében.
Győzelem kertek[]
A második világháborús hadigazdálkodás idején tömegek számára vált mindennapossá a városi kertészkedés.
Háborús propaganda, az önellátást népszerűsíti
Nagy-Britannia a világháború alatt - a nemzet túlélése érdekében - helyben termelt élelmiszerrel segített magán: az élelmiszer-behozatalt az import függőséget a legmagasabb szintű önellátással váltotta fel. Nem maradt föld művelés nélkül: mindenhol burgonyát, zöldségeket, gyümölcsöt termesztettek. Állami juttatásként járt a földhasználat. A Victory Gardens, vagyis Győzelem kertek mozgalma elérte, hogy az önkormányzatok művelhető földterületet adjanak minden igényelőnek, a szabályozás előírta, hogy legalább 250 négyzetméternyi földet kell adni mindenkinek, aki vállalja annak megművelését. A gyerekek az iskolában központi elosztás útján jutottak tejhez. A saját művelésű kertekből a háztartások kalóriabevitelének legalább fele származott.
1944-re az Egyesült Államokban annyira felfejlesztették a programot, hogy az amerikai asztalokra kerülő zöldségek kétötöde saját művelésű kertekből került ki. Eleanor Rooseveltnek már volt konyhakertje a Fehér Házban, később Michelle Obama hozott létre hasonló veteményes kertet a Fehér ház parkjában.
Előzmény - SZABADSÁG KERTEK[]
Az első világháború komoly élelmiszerhiányt idézett elő, Angliában ekkoriban kezdték el szervezni a Szabadság kertek (Liberty Gardens) mozgalmát, mely később az USA-ban is meghonosodott.
Amit lehetett, művelésbe vontak: a hátsó kerteket, a parkokat, az üres városi grundokat, a vasúti területeket, az iskolai kerteket. 1918-ban az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának adatai szerint 5,2 millió városi kertész 525 millió dollár értékű terményt állított elő – olvashatjuk a varosikertek.hu blogon.