A közösségi kert lényege hogy egy belterülethez, szomszédsághoz közel közeli beépítetlen területen konyhakertet létesítenek, ami amellett hogy segít biotermékek előállításában, közösségi térként és oktatási pontként is funkcionál. Az önellátásra törekvés a helyi gazdaság alapja. A közösségi agrárgazdaság ennek a közösségi kert egy nagyobb, távolabbi területet felhasználó formája.
Története[]
Nemzetközi előzmények[]
Az 1800 évek közepétől az ipari forradalommal és az iparvárosok kialakulásával párhuzamosan, megjelent egyfajta ellenkultúraként a közösségi, nagyvárosi kertészkedés, részben az önellátás, részben a harmonikus lakókörnyezet kialakítása érdekében. Ennek a mozgalomnak volt kiteljesedése az Angliából indult kertváros mozgalom (A jövő kert-városai (1902, angolul) Ebenezer Howard: Garden Cities of To-Morrow 1902), amelynek legszebb magyar példája a ma is létező Wekerle-telep.
A városi élelmiszer-termelés, a közösségi kertészkedés az 1900-as években több alkalommal is látványos fejlődést produkált, jellemzően a gazdasági válságok és a két világháború adott hatalmas lendületet a mozgalomnak. Észak-Amerikában olyannyira sikeresek voltak a második világháborús Győzelem kertek, hogy akkori becslések szerint az amerikaiak asztalára kerülő zöldségek, gyümölcsök 40%-a került ki a saját művelésű kertekből.”
A Reclaim the Fields! (Vissza a földeket!) mozgalom ötlete 2008-ban született a malmői Európai Társadalmi Fórumon. Olyan emberek vesznek részt benne, akik valós lehetőségként tekintenek a közösségi gazdálkodásra, mind városi, mind pedig vidéki formájában. Céljuk, hogy segítsék földhöz jutni azokat, akik nem kívánják támogatni a globalizált élelmiszer-termelési rendszert, és saját kezükbe vennék az irányítást ételük és környezetük fölött.
Magyar kezdetek[]
Az elsõ hazai közösségi kertet megálmodó és létrehozó informális csoport, a FöldKelte 2009-ben a Reclaim The Fields! („Vissza a földekre!”) mozgalom első nemzetközi táborát követően alakult meg. Miután elhatározták, hogy kertművelésbe fognak, felhívást tettek közzé, hogy földterülethez jussanak. A felmerülő ajánlatokból egy békásmegyeri orvos páré volt a legcsábítóbb, akik egy nagyjából 400 négyszögöles területet kínáltak fel nekik Budapest III. kerületében, ingyenes használatra. Mindössze a termésből kapnak õk is egy részt. Megállapodtak abban, hogy a tulajdonos anyagi ellenszolgáltatás nélkül bízza a csoportra a kertet; cserébe õk vállalták, hogy a felmerülő költségeket (vízdíj, eszközök beszerzése) fizetik, önellátásra termesztik a növényeket és biológiai szemlélettel gazdálkodnak. Így kelt életre az első hazai közösségi kert 2010 tavaszán.
Magyarországi közösségi kertek[]
- Közösségi kertek országszerte: TÉRKÉP
KÉK tevékenysége[]
A Kortárs Építészeti Központ 2010 óta szervezi, segíti, támogatja a világszerte sok évtizedes hagyományra visszatekintő közösségi és városi kertészet magyarországi meghonosítását. Az új kertek megnyitásával olyan kis városi kertek kialakítását teszi elérhetővé a városi lakosság számára, ahol mindenki kedvére alakíthatja saját kis parcelláját, termelheti vegyszermentes zöldségeit, ültetheti virágait, akár a város közepén is.
Városi Kertek Egyesület[]
A Városi Kertek Egyesület az általa alapított kerteket a helyi önkormányzattal szoros együttműködésben és a kerületi szomszédság aktív bevonásával, a kihasználatlan városi tereken hozza létre. Az egyesület vállalja a települési önkormányzati tárgyalásokat és a jogi egyeztetései tevékenységet, koordinációt a kerttervezésben, és a közösségépítési folyamatot, a kert első éves működtetésében aktív-vezető részvételt. A városi kert lényege egyrészt az önellátásra való termelés, másrészt a közösségi élet újratanulása (közösségfejlesztés), harmadrészt a városi területek „zöldítése”, az öko-tudatos szemlélet gyakorlati működtetése, terjesztése. Honlap: http://www.varosikertek.hu
További példák[]
- KALOT mozgalom KALOT közösségi kert 2012-ben indult a XVI. kerületben
- Grund Kert - Közösségi Kert a Nyolcban (Budapest)
- Városi Kertek Közhasznú Egyesület - Első Kis-Pesti Kert, Aranykatica kert, Békási kert
A közösségi kertek hasznossága[]
külföldön már működő példák alapján a közösségi kertek haszna számos területen kimutatható:
Közösség fejlesztés[]
- kapcsolat- és közösségépítő szerep
- társadalmi korlátok, egzisztenciális különbségek jelentőségének csökkenése
- generációs és kulturális különbségek csökkenése, a kertek integrációs, kohéziós szerepének megmutatkozása
- a kertészet kultúra városi újrateremtése
- tulajdonosi szemlélet és felelősség kialakulása a kert egészére vonatkozóan
- rendezvények (pl. piac, előadás, továbbképzés) befogadása
Egészségmegőrzés[]
- vegyszermentes, biztonságos, jó minőségű élelmiszerek lokális előállítása
- magasabb zöldség- és gyümölcsbevitel
- egészségmegőrzés a rendszeres kertészkedés, testmozgás, rekreáció által
- a környék mikroklímájának javulása, a városi hőszigetek csökkenése
Emberi értékek teremtése[]
- társadalmi interakciók erősödése
- tudatos és gazdaságos életvezetés, öngondoskodási kultúra kialakulása
- hosszú távú tervezésre való berendezkedés
- jó minőségű élelmiszerhez való hozzájutás az alacsonyabb jövedelmű családok vagy munkanélküliek számára
- önértékelés javulása a közösségi hasznosság révén
- bűnmegelőzés, közösségi szabálykövetés, a környék bűnözési statisztikáinak és közbiztonságának javulása
- kortárs csoportosulások kialakulása, csoportidentitás, viselkedési minták kiépülése
- hátrányos helyzetű kerületi lakosok étkeztetésének részbeni megoldása a megtermelt felesleg felajánlásával
Oktatás[]
- szabadtéri tanórák kihelyezésével, az elmélet mellett gyakorlati ismeretek átadásával oktatási, nevelési funkciók betöltése
- együttműködési készségek, felelősségérzet erősödése
- előremutató, produktív szabadidős elfoglaltság biztosítása a fiatalabb korosztálynak
- magyar példa az Iskolakertekért Alapítvány
Fenntartható fejlődés[]
- környezettudatos életmód kialakulása
- egészséges mikroklíma kialakulása, a levegő vízpárologtatással történő lehűtése
- emisszió-csökkentő hatás a lokálisan fogyasztott élelmiszerek szállítási költségeinek csökkenésével
- az elszállítandó szemét mennyiségének csökkenése a komposztálás és újrahasznosítás révén
- a víz természetes körforgása és a természetes szűrőhatás visszaállítása az esővízgyűjtés, csepegtetéses öntözés és a növények párologtatása által
Szakirodalom[]
- Rosta Gábor: A városi tanya (2009)
- Rosta Gábor: Közösségi kertek (2013)
- Corvinus Egyetem, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék: Biokert