(+) |
(+) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
A döntéselmélet társtudománya a [[játékelmélet]] melyhez tartozhatnak a matematikai elemzések is. Ez határozza meg és jelöli ki a legfontosabb módszertani kereteket, modelleket, technikákat és szimulációkat, melyeket a döntési opciók elemzésénél, összehasonlításánál használhatunk. Ezek hatékony fegyverek lehetnek a döntéshozó, vagy a döntést előkészítő eszköztárában, ám veszélyt is hordoznak magukban. A módszer kiválasztása ugyanis gyakran meghatározza az eredmény típusát, vagy az eredmény természetét. Fontos szem előtt tartani azt az aranyszabályt, mely szerint mindig a probléma kell, hogy meghatározza az alkalmazandó módszertant, nem pedig fordítva. A modellek ugyanis a valóság leegyszerűsítései, olyan környezetbe helyezései, mely kezelhetőbb (és egyszerűbb), könnyebben alkalmazható a döntéshozó számára. |
A döntéselmélet társtudománya a [[játékelmélet]] melyhez tartozhatnak a matematikai elemzések is. Ez határozza meg és jelöli ki a legfontosabb módszertani kereteket, modelleket, technikákat és szimulációkat, melyeket a döntési opciók elemzésénél, összehasonlításánál használhatunk. Ezek hatékony fegyverek lehetnek a döntéshozó, vagy a döntést előkészítő eszköztárában, ám veszélyt is hordoznak magukban. A módszer kiválasztása ugyanis gyakran meghatározza az eredmény típusát, vagy az eredmény természetét. Fontos szem előtt tartani azt az aranyszabályt, mely szerint mindig a probléma kell, hogy meghatározza az alkalmazandó módszertant, nem pedig fordítva. A modellek ugyanis a valóság leegyszerűsítései, olyan környezetbe helyezései, mely kezelhetőbb (és egyszerűbb), könnyebben alkalmazható a döntéshozó számára. |
||
| + | == Gyakorlati döntéshozatali módszerek == |
||
| − | |||
| + | * [[Bölcs „laikusok”]] – Társadalmi részvételi technikák a demokrácia szolgálatában |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2019. december 26., 22:28-kori változata
Döntéselmélet a különböző területeken meghozandó döntések szabályszerűségeit tanulmányozó elmélet
Akár tudunk róla, akár nem, döntéseinket – a szervezeti körülmények között meghozottakat is – befolyásolják, akár meg is határozzák a követett értékek, etikai irányok. Ezek nem minden esetben tudatos cselekvések eredményeképpen jelentkező minták, ezért nehezen kiszámíthatók. Ehhez ad támpontokat a filozófia több részterülete, pl. logika.
Bár a döntéshozatali folyamatnak a legtöbb esetben sok szereplője van, a döntést mégis egyének hozzák meg valamilyen folyamat során. Így a csoportos döntéseknél is az az igazi kérdés, hogy az egyéni dominanciák, érdekek, célok és preferenciák hogyan érvényesülnek, hogyan jelentkeznek a csoport döntésében. Ilyen formán minden döntés egyéni döntésekre vezethető vissza, tehát a döntési folyamatban kritikus az egyének viselkedése (lásd pl. Belbin-féle csoportszerepek), mely megértéséhez, esetleges előrejelzéséhez a pszichológia nyújt némi segítséget.
A döntéselmélet társtudománya a játékelmélet melyhez tartozhatnak a matematikai elemzések is. Ez határozza meg és jelöli ki a legfontosabb módszertani kereteket, modelleket, technikákat és szimulációkat, melyeket a döntési opciók elemzésénél, összehasonlításánál használhatunk. Ezek hatékony fegyverek lehetnek a döntéshozó, vagy a döntést előkészítő eszköztárában, ám veszélyt is hordoznak magukban. A módszer kiválasztása ugyanis gyakran meghatározza az eredmény típusát, vagy az eredmény természetét. Fontos szem előtt tartani azt az aranyszabályt, mely szerint mindig a probléma kell, hogy meghatározza az alkalmazandó módszertant, nem pedig fordítva. A modellek ugyanis a valóság leegyszerűsítései, olyan környezetbe helyezései, mely kezelhetőbb (és egyszerűbb), könnyebben alkalmazható a döntéshozó számára.
Gyakorlati döntéshozatali módszerek
- Bölcs „laikusok” – Társadalmi részvételi technikák a demokrácia szolgálatában