A buddhista közgazdaságtan a szenvedés csökkentését javasolja alternatív alapelvként a nyugati közgazdaságtan a profitmaximáló gazdasági viselkedésével szemben. A buddhisták szerint a gazdasági cselekvés akkor igazolható, ha az nem növeli, hanem csökkenti az összes érintett lény szenvedését. Ez a gazdasági modell a buddhista erkölcsön alapszik.
Helyes megélhetés - Sammā ājīva
- Mi a helyes életvitel? Ötféle dologgal ne kereskedjen. Ne kereskedjen fegyverekkel, emberekkel, hússal, bódító szerekkel és mérgekkel.
- Mi a helytelen életmód? A csalás, a kényszerítés, a cselszövés, a becsmérlés és a nyereség hajszolás.
Buddhista erkölcs alapjai
Ami lényeges a buddhista etikában az az hogy az adott viselkedésünk oka valamilyen nyugtalanító/zavaró érzelem vagy inkább valamiféle építő/előrevivő szándék**. (Nyugtalanító/zavaró érzelmek közé tartozik például a düh/indulat, kapzsiság, vágy, féltékenység, hiszékenység.) Ha nyugtalanító/felkavaró érzelmek hatására romboló módon cselekszünk, akkor az önromboló. És ez az önrombolás kialakít bennünk egy negatív szokást, ami által újra megismételjük ezt, és ez okozza majd nekünk a szenvedés megtapasztalását.
A buddhista erkölcs alapja az, hogy hangsúlyt helyez annak elkerülésére, ami önromboló, hiszen nem tudjuk, hogy mi fog ártani másoknak. Például adunk valakinek egy millió eurót, azt gondolván, hogy jót teszünk ezzel neki. És a következő napon, mások megtudván, hogy mennyi pénze lett, kirabolják, esetleg meg is ölik. Vagy esetleg olyan kockázatos vállalkozást kezd ebből a hatalmas összegből, amire nem csak ez, hanem a saját eredeti vagyona is rámehet, és ő emiatti kudarcában még akár öngyilkos is lehet. Tehát nem tudjuk, hogy mi az, amivel igazán jót teszünk másoknak, mert nem látunk a jövőbe.
És mi a helyes törekvés? A hasznos tulajdonságok, amelyek még nem keltek fel, felébredjenek benne, és hogy a már felkélt hasznos tulajdonságok fenntarthatóak, zavartalanok, egyre növekedők, kiterjedők és tökéletesek legyenek benne. Ezt hívják helyes törekvésnek.
A 10 helyes tett
- Adakozás (dāna)- lásd nagylelkűség
- Erényesség (sīla)
- Meditáció, a tudat művelése (bhāvanā)
- Tisztelet, hódolat (apacāyana)
- Szolgálat, segítőkészség (veyyavacca)
- Az érdemek felajánlása (pattidāna)
- Örvendezés a más által szerzett érdemeknek (pattānumodanā)
- A Tan hallgatása (dhammassavana)
- A Tan tanítása (dhammadesanā)
- Helyes/Egyenes (világ)nézet (diṭṭhujukamma)
Értekezések
- Zsolnai László: A buddhista közgazdaságtan kísértése
Külső hivatkozások
Általános félreértések a buddhizmusról (erkölcsről)]