Alternatív Gazdaság lexikon

Figyelem: Nem vagy bejelentkezve. Ha szerkesztesz, az IP-címed nyilvánosan látható lesz a laptörténetben. Ha bejelentkezel vagy regisztrálsz, a szerkesztéseid a felhasználónevedhez lesznek társítva, egyéb hasznos dolgok mellett.

A szerkesztés visszavonható. Kérlek ellenőrizd alább a változásokat, hogy valóban ezt szeretnéd-e tenni, majd kattints a lap mentése gombra a visszavonás véglegesítéséhez.

Aktuális változat A te változatod
4. sor: 4. sor:
   
 
== Elindulása ==
 
== Elindulása ==
1974-ben a bangladesi Chittagong Egyetem egyik közgazdász professzora diákjaival a Chittagong városhoz közeli, Jobra nevű falucskában járt terepgyakorlaton. A nem sokkal korábban az amerikai Vanderbilt Egyetemről hazájába visszatért egyetemi oktató megdöbbent azon a [[szegénység]]en, amelyben a falu lakóinak többsége élt. Különösen az került a közeli egyetemről érkezettek figyelmének középpontjába, hogy a kézműves termékeiket áruló, jellemzően falusi háziasszonyok mennyire kiszolgáltatottak az uzsorakamatra nekik hitelt nyújtóknak. Hitel nélkül ugyanis nem tudták megvenni termékeik alapanyagait, ám a hitel fejében kezük munkája a kölcsönt nyújtók birtokába került, a kölcsönnyújtók által meghatározott áron.
+
1974-ben a bangladesi Chittagong Egyetem egyik közgazdász professzora diákjaival a Chittagong városhoz közeli, Jobra nevű falucskában járt terepgyakorlaton. A nem sokkal korábban az amerikai Vanderbilt Egyetemről hazájába visszatért egyetemi oktató megdöbbent azon a szegénységen, amelyben a falu lakóinak többsége élt. Különösen az került a közeli egyetemről érkezettek figyelmének középpontjába, hogy a kézműves termékeiket áruló, jellemzően falusi háziasszonyok mennyire kiszolgáltatottak az uzsorakamatra nekik hitelt nyújtóknak. Hitel nélkül ugyanis nem tudták megvenni termékeik alapanyagait, ám a hitel fejében kezük munkája a kölcsönt nyújtók birtokába került, a kölcsönnyújtók által meghatározott áron.
   
 
Ez az asszonyok számára minimális megélhetést biztosított, ám a szegénység csapdájából így nem tudtak kitörni. A diákok gyors fölméréssel negyvenkét olyan, kézműves munkát végző falusi asszonyt találtak, akik ebben a helyzetben voltak. Összességében huszonhét amerikai dollár (fejenként kb. hatvankét cent) hitel kellett volna nekik ahhoz, hogy ne kényszerüljenek az uzsorakölcsönre. Az egyetemi tanár ekkor a saját zsebébe nyúlt, és a negyvenkét kézműves megkapta tőle a szükséges összeget, amelyet – a professzor legnagyobb meglepetésére – egy év alatt teljes egészében törlesztettek is. A szegénységben élő falusi asszonyok tehát meglepően jó adósnak bizonyultak.
 
Ez az asszonyok számára minimális megélhetést biztosított, ám a szegénység csapdájából így nem tudtak kitörni. A diákok gyors fölméréssel negyvenkét olyan, kézműves munkát végző falusi asszonyt találtak, akik ebben a helyzetben voltak. Összességében huszonhét amerikai dollár (fejenként kb. hatvankét cent) hitel kellett volna nekik ahhoz, hogy ne kényszerüljenek az uzsorakölcsönre. Az egyetemi tanár ekkor a saját zsebébe nyúlt, és a negyvenkét kézműves megkapta tőle a szükséges összeget, amelyet – a professzor legnagyobb meglepetésére – egy év alatt teljes egészében törlesztettek is. A szegénységben élő falusi asszonyok tehát meglepően jó adósnak bizonyultak.
24. sor: 24. sor:
 
A Grameen azon túl, hogy nagyon pozitív üzenetet hordoz, amely önmagában is magával ragadó és fölvillanyozó, a hagyományos politikai spektrum konzervatív (jobb-) és baloldalát egyaránt meghódította. A Világbank konzervatívnak tartott közgazdászai ugyanúgy lelkes híveivé váltak, mint a progresszívnak és korántsem konzervatívnak tartott volt amerikai elnök, Bill Clinton. Az óriásvállalatok, a gazdag üzletasszonyok és -emberek magánalapítványai (Ford, Gates stb.) csakúgy lelkesednek és donorként anyagilag hozzájárultak a Grameen sikeréhez, mint az ENSZ és az Európai Unió, amelyek maguk is elkapták a "mikrohitel-forradalmi" lázat. A közös öröm érthető: a Grameen modell egyesíteni látszik magában a szociális érzékenységet és a piackonform eszközrendszert – ennél "[[Korszellem-mozgalom|kor-szerűbb]]" üzenet nem is lehetne.
 
A Grameen azon túl, hogy nagyon pozitív üzenetet hordoz, amely önmagában is magával ragadó és fölvillanyozó, a hagyományos politikai spektrum konzervatív (jobb-) és baloldalát egyaránt meghódította. A Világbank konzervatívnak tartott közgazdászai ugyanúgy lelkes híveivé váltak, mint a progresszívnak és korántsem konzervatívnak tartott volt amerikai elnök, Bill Clinton. Az óriásvállalatok, a gazdag üzletasszonyok és -emberek magánalapítványai (Ford, Gates stb.) csakúgy lelkesednek és donorként anyagilag hozzájárultak a Grameen sikeréhez, mint az ENSZ és az Európai Unió, amelyek maguk is elkapták a "mikrohitel-forradalmi" lázat. A közös öröm érthető: a Grameen modell egyesíteni látszik magában a szociális érzékenységet és a piackonform eszközrendszert – ennél "[[Korszellem-mozgalom|kor-szerűbb]]" üzenet nem is lehetne.
   
Mai korunk ethoszával nagyon is egyezik ez a szellemiség: azt bizonyítja, hogy a szabadpiaci társadalmi-gazdasági rendszer képes a legszélsőségesebb helyzetekhez is alkalmazkodni, és hogy a vállalkozói szellem és szemlélet mindenkiben ott szunnyad, s az intézményrendszert megfelelően alakítva ez előhívható és a közjó szolgálatába állítható. Yunus nagyon is osztja Adam Smithnek, a [[közgazdaságtan]] "Ádámjának" és "kovácsának" mondott filozófus sokszor félreértelmezett álmát a "láthatatlan kézről" (amelyben az egyéni önérdek követése szabad piaci körülmények között automatikusan a közjóhoz vezet). Az önérdeküket követő egyének azonban nem a konvencionális közgazdasági világkép saját hasznukat önzően maximáló, individuális (értsd itt: aszociális) robotjai, hanem társadalmi/társas/közösségi lények, akiknek cselekedetei a mindenkori társadalom morális szövetében nyernek értelmet és igazolást. Yunus tehát társadalmi vállalkozókról (social entrepreneurs) és társadalmi vállalkozásokról (social business) beszél, mikor a szabadpiaci rendszert igenli. Olyan gazdasági emberek és vállalatok népesítik be a yunusi piacgazdaságot, amelyek "kettős könyvelést" követnek abban az értelemben, hogy a könyvelésben megszokott "vonal alatti" tétel, a pénzben mért nyereség mellett azonos súllyal veszik figyelembe a társadalmi hasznot. A társadalmi vállalkozó, illetve vállalkozás kettős célt követ, kettős eredménykimutatást készít: a szokásos gazdasági megtérülés mellett egyenrangú módon méri és értékeli a társadalmi hasznokat. S ennek megfelelően olyan üzletbe nem vág, amely ugyan pénzügyileg megtérül, de a társadalmi költség–haszon mérlege deficites. Yunus és Adam Smith "kapitalizmusa" nyilvánvalóan morális ideál. Míg Adam Smith a teóriában, Yunus a gyakorlati üzleti életben igyekszik megalkotni ideálját.
+
Mai korunk ethoszával nagyon is egyezik ez a szellemiség: azt bizonyítja, hogy a szabadpiaci társadalmi-gazdasági rendszer képes a legszélsőségesebb helyzetekhez is alkalmazkodni, és hogy a vállalkozói szellem és szemlélet mindenkiben ott szunnyad, s az intézményrendszert megfelelően alakítva ez előhívható és a közjó szolgálatába állítható. Yunus nagyon is osztja Adam Smithnek, a közgazdaságtan "Ádámjának" és "kovácsának" mondott filozófus sokszor félreértelmezett álmát a "láthatatlan kézről" (amelyben az egyéni önérdek követése szabad piaci körülmények között automatikusan a közjóhoz vezet). Az önérdeküket követő egyének azonban nem a konvencionális közgazdasági világkép saját hasznukat önzően maximáló, individuális (értsd itt: aszociális) robotjai, hanem társadalmi/társas/közösségi lények, akiknek cselekedetei a mindenkori társadalom morális szövetében nyernek értelmet és igazolást. Yunus tehát társadalmi vállalkozókról (social entrepreneurs) és társadalmi vállalkozásokról (social business) beszél, mikor a szabadpiaci rendszert igenli. Olyan gazdasági emberek és vállalatok népesítik be a yunusi piacgazdaságot, amelyek "kettős könyvelést" követnek abban az értelemben, hogy a könyvelésben megszokott "vonal alatti" tétel, a pénzben mért nyereség mellett azonos súllyal veszik figyelembe a társadalmi hasznot. A társadalmi vállalkozó, illetve vállalkozás kettős célt követ, kettős eredménykimutatást készít: a szokásos gazdasági megtérülés mellett egyenrangú módon méri és értékeli a társadalmi hasznokat. S ennek megfelelően olyan üzletbe nem vág, amely ugyan pénzügyileg megtérül, de a társadalmi költség–haszon mérlege deficites. Yunus és Adam Smith "kapitalizmusa" nyilvánvalóan morális ideál. Míg Adam Smith a teóriában, Yunus a gyakorlati üzleti életben igyekszik megalkotni ideálját.
   
 
== Hasonló kezdeményezések ==
 
== Hasonló kezdeményezések ==

Please note that all contributions to the Alternatív Gazdaság lexikon are considered to be released under the CC-BY-SA

Mégse Szerkesztési segítség (új ablakban nyílik meg)